Vasárnap ünnepeltük István szülinapját, ismét összegyűlt a család. A szokásos volt minden, jól éreztük és kibeszélgettük magunkat, a gyerekek pedig kijátszották magukat.
Igaz, izgalommal kezdődött a nap, mert az éjszaka elkészített torták, amiknek meg kellett volna keményedniük a hűtőben, reggelre úgy lötyögtek, hogy csak merítőkanállal lehetett tálalni, de asztán helyrehoztuk a problémát. Hamarjában készítettem egy másikat, amibe a recept szerinti konzerv-ananászt tettem bele és nem a friss gyümölcsöt. Most már legalább tudom, hogy többé nem szabad "rendes" ananásszal készíteni.
Jól mondják, hogy csak a saját bőrén tanul igazán az ember!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése