2014. április 17., csütörtök

Ma ismét...

kiakadtam. Jó értelemben, persze. Borókám múlt héten egy rajzversenyen vett részt, ahol jutalmul egy román nyelvű, gyerekeknek szóló folyóiratot (is) kapott. Keresztyén, főleg húsvéttal kapcsolatos rajzokkal, versekkel, énekekkel, feladatokkal. Volt egy olyan feladat, ahol szaggatott vonallal írta románul, persze: Krisztus feltámadott. Boró filctollal szépen meghúzta a vonalakat, és betűzgette: HRISTOS A ÎNVIAT. Érdekes módon, egyből tudta, hogy az s-t sz-nek kell ejteni, és legnagyobb megdöbbenésemre, amikor megkérdeztem, milyen hang az a "házikófedeles" betű, rögtön rá is vágta. És ami ezután következett, az volt, ami "kiakasztott", mert rögtön folytatta, a levegőben lerajzolva is a dolgokat: "Hát anyu, ami háztető, az magas, az az Î (ü-féle, és ezt a hangot magasan is ejtette), és ami ilyen - és mutatta a teknőhöz hasonlító ékezetet - az mély, és az Ă (az ö-nkhöz hasonlít leginkább).
Hogy kitől, honnan tanulhatta meg a román hangokat és betűket, nem tudom, tőlem biztos, hogy (még) nem, esetleg Krisztának lehet benne a keze. De hogy ő ennyire automatikusan, magától értetődően mélynek és magasnak nevezze őket, ez valósággal csodálatos. Eddig sosem gondoltam a román magánhangzókat mély és magas hangzókra osztani, de valóban, ha lenne ilyen besorolás, az î magas lenne, az ă pedig mély. De egy kicsit megnyugodtam: szerintem nála sem lesz baj majd az iskolában a román nyelvvel. :)


Ani fodrászkodásának eredménye. :)

2014. április 1., kedd

Isten éltessen, kicsi-nagy Krisztánk!

Olyan nagyos, máskor meg annyira kislányos, szinte babás, hogy el sem hiszem. És már 8 éves. Csak most volt igazán baba, és már mindjárt nagylány. És csodaszép monoklija van a múltheti iskolaudvari ütközése miatt...
Ezzel a tortával köszöntöttük ma este, csak úgy, kicsiben:


És amikor Aninak fodrászkodhatnékja támadt: