2016. szeptember 23., péntek

Nyaralás 2016 - Nagyvárad, Félixfürdő 1.

Idén úgy jött ki a lépés, hoyg csak egy icipici, egérfarkincányi nyaralásra futotta. Az időnkből főleg, ám külföldi vagy "szuperebb" nyaralást az anyaiak sem engedtek. De most az idő volt a fő-fő tényező, és akárhogyan is csűrtük-csavartuk a dolgokat, csupán 4 napot tudtunk megengedni magunknak. István szombaton délelőtt még kalapálta a kertben a terasz tetőzetét, éjszaka Hévízen zenélt, reggel hazajött, pakoltunk, és indultunk. Csütörtökön reggel pedig nekem már munkába kellett állni, nem volt apelláta. De az a négy nap is olyan szuper volt, annyira teljes és intenzív, hogy ennél jobban nem is sikerülhetett volna az egész.

Hogy ne töltsünk túl sokat az utazással egy viszonylag közeli helyszínt választottunk, és tekintve, hoyg augusztus vége volt, vagyis bármelyik pillanatban elromolhatott volna az idő, szintén úgy választottunk, hogy legyen kinti és benti lehetőség is a fürdőzésre. Ezért esett a választásunk Félixfürdőre. Persze, egy kis plusz úttal már akár Gyulára vagy Szoboszlóra, esetleg Püspökladányra is elmehettünk volna, de no, lokálpatrióróták vagyunk, és ezúttal inkább a hazai turizmust támogattuk. :P (Persze, ennyi pénzből, ebben az időszakban már Görögországot is megúszhattuk volna, de na, 4 nappal nincs mit kezdeni...) És úgysem voltunk még Félixen. Nem is volt rossz választás. A szállásunk Nagyváradon volt a Góbé csárdában, ott, ahol májusban Krisztával is megszálltunk a versenye alkalmával.

Első nap déltájban megebédeltünk a Királyhágón, majd folytattuk az utunkat Várad felé. István csupán Élesden adta át a volánt, akkor érezte, hogy kész, többet tényleg nem bír vezetni. Az eredeti elképzeléstől eltérően nem a szállásunkra mentünk legelőször, hanem a strandra. Mondta István, félő, hogy ha ágy közelébe kerül, nem valószínű, hoyg képesek leszünk elrángatni mellőle. :D Így aztán egyenesen a President szállóhoz mentünk, és befizettünk egy ötórás ottlétre. Így még éppen belefért a délutánba. Víziparadicsom volt ez a lányoknak: sok-sok kinti és benti medence, csúszdák, szökőkutak, különféle jacuzzik, vízesések, sodró vizek meg még a fene emlészik már :P, hogy mik voltak. Mindenesetre, unatkozni nem lehetett, amíg mindent kipróbáltunk. Ja, és persze, ami a csúcs volt az egészben, hogy mindenhol meleg, szinte forró termálvíz volt, 31-36 fokos vizek. Bevallom, engem annyira nem varázsolt el ez a nagyon meleg víz, sokszor még úszni sem tudtam, mert egyszerűen fojtogatott, ám kétségkívül jólesett, hogy nem visongva kellett belemenni a medencékbe. Ellenben most, ilyenkor, szívesen kipróbálnám ismét őket, most nem berzenkednék a 38 ellen sem. :P
Istvánnak is maga volt a paradicsom. Ő nem bír sokat lenni a napon, kiütések lesznek a bőrén, ezért is kellett alternatíva a kinti medencékre. Miután vagy 2 és fél órát pihent egy nyugágyon a csobogó-susogó-morajló víz álmosító zenéjére, frissen felpattant, és belevetette magát a medencék felfedezésébe. Mi is élveztük a csúszdázást, mint a gyerekek. :)

Második napon kipróbáltuk az Apollo strandot, ami sok mindenben jobb volt az előző napinál (több és nagyobb medencék, érdekesebb csúszdák, tágas hely, park, sok zöld övezet stb.), másrészt viszont számunkra nem volt jobb: nem működtek a benti medencék. Szerencsére, a strand végében, éppen a csúszdák tövében találtunk vastag árnyékot, így volt ahová letelepedni, de harmadik napra úgy döntöttünk, hoyg mégis visszamegyünk az előzőbe. Lett volna más strand is ezeken kívül, de azt mondtuk, most már nem kísérletezünk többé. Ha lett volna esetleg több idő...

Nagy-nagy szívfájdalmunk az volt, hogy a panzó szomszédságában frissen épült óriási aquapark akkor még nem nyitotta meg kapuit, csupán a következő héten került sor a megnyitásra. No, hát így jártunk. Majd legközelebb.

Délután-esténként, strandolás után bementünk Nagyvárad sétálóutcájára - ami az egyik legszebb ilyen utca Európában - és megvacsoráztunk, fagyiztunk, sétáltunk, asztalhoz ültünk Ady Endrével és néhány kortársával stb. Ezután a szállásunkra mentünk, és jó nagyokat pihentünk a panzió nyújtotta mesebeli környezetben.

"Apuka és az angyalai"

Haverkodunk a Nagyokkal 1.

Haverkodunk a Nagyokkal 2.

Felirat hozzáadása


Röviden ennyi. További képek is lesznek, ám a legtöbb fotót telefonnal készítettem, és onnan még nem másoltam át (és nem is tudom, hogyan kell :P).

Addig is megmutatom a szállásunkat, a Góbé csárdát. :)

"Marosszék" - a csárda szobái az erdélyi székekről kapták elnevezéseiket






Ez egy másik szoba, utolsó éjszakára átköltöztünk ide - a késői foglalás hátrányai :) 



2016. szeptember 17., szombat

Néptánctábor - Oroszhegy

Kriszta egy hétfői napon jött haza az illyefalvi táborból, és hétvégén, vasárnap, már mindketten indultak egy másik táborba, ezúttal az oroszhegyi néptánctáborba. Kriszta tavalyelőtt volt még egyszer, tavaly kihagytuk, mert éppen egybeesett az időpontja a nyaralásunkkal. Most viszont szívesen engedtem és mentek: Boró először volt ilyen sokat távol tőlünk úgy, hogy kizárólag "idegenekkel" legyen, kíváncsi voltam, hogyan fogja majd bírni. De nem volt gond, ott volt szinte a teljes osztálya, a tanító nénje, no meg Kriszta, úgyhogy vasárnaptól péntekig hipp-hopp elröpült az idő. A tanító néni rendszeresen dokumentálta az ott történteket írásban és sok-sok fotóval, úgyhogy a legnyugtalanabb anyuka is nyugodt lehetett, hogy minden rendben van/lesz a gyerekével. Pénteken délután pedig útra keltünk, és értük mentünk. Persze, először megnéztük a bemutató előadásukat, egy (ezúttal) jól megszervezett, szép műsort, amin bemutattak mindent, amit a táborban tanultak. Szemünk-szánk tátva maradt, hogy milyen ügyesek voltak, és mit meg nem tanultak már. Jól érezték magukat, klassz élményekben volt részük, sok új barátra tettek szert, de jövőre Kriszta már kihagyja. Mint kiderült, kicsit kinőtt már belőle, és harmadszorra már lehet, hoyg nem lenne annyira jó móka, mint előző két alkalommal. Helyette már felirattam egy másik táborba, ami merőben más vonalú, mint ez volt. :) De majd a maga idejében erről is. Boró szeretne menni, de elmondása szerint valami mást is kipróbálna azért. Hiába, no, ebben mindketten rám ütöttek, szeretik az új helyszíneket, új élményeket, új kihívásokat. :)

 Ezeket a fotókat a tanító néni készítette. Kriszta más csoportba volt beosztva, a nagyokkal, ezért róla kevesebb kép van, és többnyira olyanok, hogy más gyerekek is vannak rajta, közelről. Olyat viszont nem teszek fel.

Kreatívkodás 1. - Készül a tűpárna, amit azóta is használunk itthon

Kreatívkodás 2. - babakészítés

Babakészítés 

A kész babák

Készülődés a vízibombacsatára

Gulyásevés "menekült" módra. :D 

Közös tánc a csűrben

Indulás a gálára, azaz a bemutatóra - Kriszta a párjával, Kevinnel - ez már saját fotó, és engedélyem van a megjelentetésére. :) 

Fotó: Aberle Ákos
Járják... :) - saját fotó

Családi 1.

Családi 2. - István leragasztott szemmel, előtte néhány nappal a szemébe ment egy picike fémspan, és aznap kínozték meg a kivételével...