Június 4. - egy szomorú-örömteljes nap

1997-ben ezen a napon halt meg Jóska tata, az Anyukám egyik Tatája. Milyen kár, hogy nem érhetett meg engem, és én őt, biztosan imádtam volna, ahogyan Anyuci is tette. Nagyon jó ember volt, sokat foglalkozott vele, verseket tanított neki, meséket mondott, és amikor szombatonként hazajött a piaci árulásból, mindig hozott neki valami finomat:), és még pénzt is adott neki sunyiban, hogy senki más ne lássa!;) Tata, nyugodjál békében!

Pár évvel később viszont öröm forrása is lett ez a nap. 2004-ben megszületett Artúrka. Múlt vasárnap náluk voltunk ünnepelni. Összegyűlt a nagy család és ünnepeltünk. Volt étel, ital, hatalmas torta, jókedv, de én sajnos mindenről lemaradtam. Sebaj, majd jövőben pótolom!:):):) Bemutatom nektek Artúrkát, aki - Anyukám kísérlete miatt - kissé lányosra sikeredett!:):):)

Én lemaradtam a közös fotózásról:(, mert a múlt vasárnap olyan jó alvókám volt, hogy átaludtam az egész napot, csak félórákat voltam ébren, amíg ettem.:( Bezzeg, amikor velem is történhetne valami, akkor én pihenőnapot veszek ki!:) És Anyuék sem ébresztettek...

...és a torta közelről.:):):)
(Ani keze munkája)