Hát igen, Anyu így nevezett el engem, mert annyit ennék, hogy állandóan mind csak azt tenném, de amilyen éhenkórász vagyok, ugyanolyan jó az alvókám is. Ahogy érzem, hogy az éhségem kissé csillapodott, rögtön szundizok egyet a cicin. Persze a számat mozgatom, illetve szopogatom is egy kicsit a cicit, ezért fáj Anyunak annyira, mert másfél-két órán át szoktam "enni". Aztán ahogy befejeztük, félóra múlva kezdhetjük elölről az egészet. Fütyülök én a programra! De szerencsére Anyu is pajtás ebben , mert akkor ad ennem, amikor én kérem!
Sajnos azonban nem sokáig űzhettem e kisded játékomat, mert kifogtak rajtam!
No, de ne szaladjunk annyira előre, mert addig még jó sok idő van és sok minden történt közben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése