Betegség

Szombaton már éreztem és láttam, hogy valami nincs rendben.

Pénteken délután Kriszta belázasodott. Nem volt magas, de már láz volt, viszont nem derült ki (még) az oka. Szombaton viszont elszólta magát (addig hiába kérdezgettem, hogy fáj-e valahol), hogy fáj a torka és amikor belenéztem a szájába, eléggé megijedtem a látványtól.

Borókának ugyancsak szombaton kezdett folydogálni az orra. Délelőtt még nem volt vészes, de estére már nagyon „eresztettek a csapok”. Semmi más tünete nem volt, csak az orrfolyás, de tudtam, hogy lesz ez még cifrább is!

Mindennek tetejébe én is kezdtem ramatyul érezni magam: fájt a fejem és ezen kívül a testem összes porcikája. A hátamat nem éreztem, a nyakamat alig tudtam mozdítani, térdtől lefele pedig mintha szakították volna le a lábaimat. Vasárnap délre már én is lázas voltam, hétfőre pedig már teljes influenzás díszben tündököltem.

Hívtam is a doktornőt (ez még szombaton volt), aki ezúttal százötven kilométeres távgyógyítást végzett, de egyelőre nem javasolt semmit a lázcsillapítón és a szopogatós tablettán kívül Krisztának, az orrszíváson és csepegtetésen kívül Borónak. Én amúgyis tudtam mit szedjek, mást ő sem javasolt: Paracetamol+Algocalmin, hol együtt, hol váltakozva, illetve Indometacin vagy Diclofenac-kúp.

Hétfőre már mindhárman rosszabbul voltunk, köhécselés is vegyült a tünetek közé, úgyhogy a lányoknak elkezdtem antibiotikumot adni (no nem a magam fejétől). Talán a hétfő éjszaka volt a legrosszabb, mert nagyon küzdöttek szegények a felgyülemlett váladékkal, bedugult orral. Hajnali fél 2-ig én nem is tudtam lefeküdni, mert hol az egyik, hol a másik ébredezett, porszívóztunk, csepegtettünk, míg aztán végre elcsendesedtek és tudtak pihenni is. Azóta lassan, de észlelhető a javulás. Mára már alig szívok valamit az orrukból, bár azért csak úgy magában még eléggé folyik, főleg Borónak. Krisztával már egyszerűbb, mert ő már ki is tudja fújni. Talán még mindig én vagyok a legrosszabbul, mert még mindig „nagy fejem” van, folyik az orrom és jól köhögök. Tegnaptól már én is egy enyhébb antibiotikumot is szedek, remélhetőleg jó eredménnyel.

Úgyhogy, így telt a hétvégénk és ez a hetünk, betegesen, plusz egy fürdőszobai csőtöréssel megspékelve, ráadásul (vagy szerencsére?) éppen ebben az időszakban esett az eső szinte egyfolytában, tehát alig mozdultunk ki a házból tegnapig, máig.

Remélem, most már lejárt a betegség nagyrésze és az idő is szép lesz hétvégére!:)