2009. június 20., szombat

Már ideje ennek is!

Nem hagyom... megfogadtam, nem hagyom, hogy elrontsa a kedvemet a reggeli kis intermezzo. Még azért is vidám, szép és jó dolgokról írok. Nem beszélve arról, hogy nagyon régi adósságot törlesztek így.

Ugye, "beneveztünk" még tavaly ősszel a "Könyvkukacok" játékba. Az egész 15 lejembe (kb. 1000 ft.) került úgy, hogy Magyarországra kellett könyvet küldenem. Az igaz, hogy a könyvet, amit éppen Bogárnak és Gertinek kellett küldeni, nem pont erre az alkalomra vásároltam, akkoriban vettem Krisztának, amikor már kezdett érdeklődni a mesék iránt. De gondolom, nem is az volt a lényeg, hogy új könyvet küldjünk, hiszen mi is kaptunk használtat és annak ugyanúgy örvendtünk mint a vadonatújaknak! (Bár alig használtuk a könyvet, végül kiderült, hogy mégsem eléggé érett a csajom a szöveges mesékre, úgyhogy talán kétszer, ha kinyitottuk.)

Elküldtem-átadtam a magam 6 levelét az ismerőseimnek. A lenti szomszédasszony nem fogadta el, mert szerinte úgysem küldözget senki idegeneknek könyveket. Magyarországról is visszakaptam az egyiket. Végül ketten vettek részt benne a 6 közül, és ez a kettő olyan jó embereket választott ki, hogy azok is szinte mindannyian továbbküldték. Mindenesetre, Lilla ismerősei mind a hatan küldtek könyvet, Anita által pedig 4 könyv érkezett. A többi 4, akinek továbbadtam ... hát ez van. Szomorú vagyok. De nem azért, mert mi nem kaptunk több könyvet, hanem mert ők nem kaptak egyet sem így. Én nagyon elégedett vagyok. Azt tudtam, hogy 36 könyv nem fog jönni, nem is ábrándoztam erről. Abban reménykedtem, hogy legalább egyet kapunk, annak a helyébe, amit elküldtem. Már így is érdemesnek tartottam volna a játékot. De így, hogy összesen 10 könyvet kaptunk, akkora hatalmas örömmel tölt el, hogy csuda! Igazán nem számítottam erre, tehát nagyon jóleső érzéssel tölt el.

És akkor az az adósság...
A Húsvét utáni héten kaptuk a 7. könyvet. Éppen akkor vettem ki a postaládából, amikor a sürgősségre indultunk kullancsot kivetetni Borónak a fejéből. Ezért kicsit mellőztük a kibontását "action" utánig, amikor kissé megnyugodtunk. De meglepetésünk és örömünk annál nagyobb volt! És, bár nem szeretném kevésbbé értékesnek minősíteni egyetlen kapott könyvet sem, mégis azt mondom, hogy ez a küldemény volt a legkülönlegesebb. Mert nem mindennapi könyv jött, az biztos. Címe: Húsvéti kaland, az érdekessége pedig, hogy névre szól, benne van Kriszta fotója, címe, neve, minden. És kitől jött? Hát nem mástól, mint a Zatkalik-Peresztegi klán:D két legkisebb sarjától, Juliskától és Rozitól. Ezúttal is nagyon köszönjük nekik és elnézést kérünk az ilyen kései tudósítás miatt.






2 megjegyzés:

Virág írta...

Nem akarlak elszomorítani, de nem 10 könyvet kaptatok, hanem kilencet... Én ugyanis nem a könyvkukac akció keretén belül küldtem.. Hanem csak úgy, szeretetből, egy életre szóló barátság reményében és emlékül Krisztának. Én ugyanis nem kaptam ilyen leveleket, így hivatalosan nem vettem részt a játékban, és senki másnak nem küldtem még, legalábbis eddig. De eztán majd fogok. :-)
De az a lényeg, hogy megszerettessük a picikkel a könyveket. Még egyszer nagyon sok pussszantás! Virág, Juliska és Rozi

sedith írta...

Virág:D, valóban?:O:)
Akkor annál inkább különleges és annál inkább köszönjük!!! Csak tudod, benne volt a "könyvkukac" szó is és azért hittem, hogy a játék része. Sebaj, kilenc vagy tíz, mi úgyis tízet kaptunk!:D
A barátságunk pedig kölcsönös és a szeretetünkben sem kell kételkednetek!!!:) Ez biztos!
Sokszor puszilunk és ölelünk Benneteket!