2008. október 5., vasárnap

9 hónap

Most ismét lustálkodtam és csak kompiláltam. Talán hamarabb is eszembe juthatott volna ez a módszer, mert jónak tartom, csak éppenséggel sokkal ridegebb, mint egy magam-alkotta beszámoló. Azért néha alkalmazom, főleg, amikor másra nem jutna időm vagy ha éppen lusta vagyok!;):p

9 hónapos lett a lányom.
Ül, áll, mászik, 4 foga van, jól eszik, rendben a pocakja, ma is 5x cseréltem rajta pelust, és nevet, meg huncut és gyönyörűűűűűű! Nagyjából így foglalhatnám össze a dolgokat. Azért kibővítem egy kicsit az olvasottakkal... Csak azt ragadtam ki, ami Boróra egy az egyben érvényes...
"Egy kilenc hónapos gyermek már az érzelmek széles spektrumát képes kimutatni a boldogságtól a félelemig, dühig és szomorúságig, és ezeket az érzelmi megnyilatkozásokat szinte bármelyik pillanatban bevetheti. A gyermeknek szüksége van arra, hogy ráhangolódjunk az érzelmeire, és megértsük, mit akar kifejezni, máskülönben boldogtalan és csalódott lesz. Ekkoriban kezdenek feltünedezni a független egyéniség korai jelei is, bár gyermekünknek éppúgy szüksége van megnyugtató közelségünkre és arra a tudatra, hogy szükség esetén bármikor számíthat ránk (...)
Babánk most már hosszú ideig megül egymagában, és képes előrehajolni anélkül, hogy orra bukna. Sok időt tölt játékaival, s tudja azokat az egyik kezéből a másikba tenni. A kisebb tárgyakat képes a mutatóujja és a hüvelykujja közé fogni, és így felvenni a földről. Ugyanakkor nem képes letenni azokat a tárgyakat, amiket a kezébe vett. Most még mindent ledob, vagy nekipréseli a tárgyakat egy keményebb felületnek. Utánanéz annak a tárgynak, amit ledobott, még akkor is, ha ez a tárgy teljesen kiesik a látómezejéből. Kúszva-mászva közlekedik, megpróbálja álló helyzetbe tornázni magát úgy, hogy az útjába eső bútordarabokba belekapaszkodik. Ha álló testhelyzetben megtartjuk, valószínűleg a lépegetéssel is megpróbálkozik."  (www.bébilap.hu)
"A tárgyakat egyre változatosabban használja, a nagyobb tárgyba beleteszi a kisebbet, a kicsiket összegyűjti egy nagyba, majd kiönti és kezdi elölről. Ugyanazt a cselekvéssort sokszor elismételgeti egymás után. A nyúlás és a fogás jól összerendezett, már nincs szükség hozzá különleges figyelemre." (www.hoxa.hu)
"Megfigyelhetjük, hogy gyermekünk jóval hangosabb lett. Üvöltve követeli ki figyelmünket, várja a válaszunkat, és ha nem érkezik meg, újból üvölteni kezd. Most már hosszas "beszélgetéseket" folytat velünk, és hangos, dallamos gügyögésbe kezd. Már nemcsak kommunikációs eszközként használja a gügyögést, hogy ezzel mutassa ki barátságát, vagy éppen felháborodását, de saját magát is szórakoztatja. Szívesen utánozza a felnőttek hangját, és nemcsak beszél, de csücsörít is az ajkával. Babánk ebben a korban már képes harapni az ételt, és alkalomadtán egymaga is eszik, ha a kezébe adunk valami rághatót. Ha etetjük, megpróbálja megragadni a kanalat." (www.bébilap.hu)
"Kanállal már tisztán etethető, próbálkozik az önálló evéssel, harap, rágni kezd. Öltöztetéskor már magától együttműködik. Fürdetés közben pancsol, pelenkázás közben egyre többet mozog, ficánkol, mindent ledobál, mászik, hogy utánanézzen. Kúszva-mászva ügyesen közlekedik, többnyire ülve játszik, kapaszkodva feláll, esetleg oldalra lépeget. Egyéves korára hüvelyk-és mutatóujja közé fogva emel fel apró játékokat. A tárgyak felületét mutatóujjával finoman tapogatja, vizsgálgatja. Ki-berakodik (vödör, kosár). Két kockát egymásra rak, kukucs játékot kezdeményez. A hallott szavakat vagy azok egy-egy szótagját utánozza. Sokat halandzsázik. Hol van? Kérdésre, az ismert személyekre, tárgyakra néz. A tiltást érti. Egyszerűbb utasításokat megért, esetleg teljesít."  (www.partedli.hu)
"A gagyogásból egyre inkább kimaradnak azok a hangok, amelyek nem tartoznak az anyanyelvhez. A felnőttek beszédhangjait ismételgeti. Kezdenek megérteni bizonyos szavakat és kifejezéseket, ha azok gyakran és azonos helyzetben fordulnak elő. Visszainteget, ha integetnek neki, vagy azt mondja valaki, hogy „pá-pá”(nálunk: táj-táj). Szívesen játszik kukucskát. 
Ebben a korban már tudja, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha nem láthatóak. Ezt abból tudhatjuk, hogy keresni kezdi az eltűnt tárgyakat." (www.hoxa.hu)

Nos, kb. ezeket találtam, mindezek Boróra, Borónál mind érvényesek. Azért nem fejezhetem be anélkül, hogy leírnám azokat az "egyéni tudásait", amiket eddig már összegyűjtött.
- Már jóideje tapsolgat, eleinte csinálta kérésre is, de mostanában már nem reagál a  felhívásra. Csakis akkor tapsol, ha ő akarja. :)
- Egyik nap, amikor István elment itthonról, kikísértük az ajtóig. Mondjuk neki Krisztával: táj-táj, mire Boró az ölemben hevesen integetni kezdett az egyik kezével. Nagyot néztem/néztünk, mert ezt teljesen magától tanulta, úgy látszik, annyiszor látta már a mozdulatot, hogy 
teljesen spontánul ráragadt.
- Kérésre puszit ad. Odahajol az archoz és a száját rátapasztja. Vagy esetleg a nyelvét is kidugja és akkor jól összenyálaz.
- Megtanult berregni a szájával. A mutatóujjával állandóan birizgálja az ajkait, közben meg brrrrr-t "mond" és akkor megszületik az az érdekes, jellegzetes hang (amit nem igazán lehet leírni).
- Ha paskolgatom a  száját, akkor rögtön ki is tátja és valamilyen monoton hangot kezd kiadni, de az ütögetéstől "indiánkiáltás" lesz belőle.
- Nagyon szereti a leporello könyveket. Igaz, hogy többnyire csak maradványok, részletek vannak a Krisztától maradottakból, de egyelőre nem is veszek újakat. Mindenesetre, az egyik kedvenc az amelyiken a cica van. Ha kérdezem, hol 
a cica?, látszik, hogy keresi a szemével, ha pedig megtalálja, akkor boldogan nevet hozzá. 
Sokszor mondogatom neki, hogy cica, és az az érzésem, hogy most rögtön megszólal és ő is 
kimondja a szót, de csak nevet és néz rám, majd csücsörít, mintha meg szeretne szólalni, aztán pedig ismét nevet. :) 

Testsúllyal és -hosszal is hamarosan jövök!





2 megjegyzés:

Kistücsök és Anicska írta...

Jé,ide én is kezdtem átmenteni a naplót,de a másadik bejegyzésnél megálltam,mert nincs most idő erre,de a babaszoba néha vacakol,ezért előbb -utóbb csak nekiállok,habár még maradok ott,mert megszoktam,de majd csak sikerül párhuzamosan vezetni mindkettőt...ha utólérem magam;)
-van egy pár közös vonásunk(állítom én)én is "majom"vagyok;),na meg újságírást is kezdtem tanulgatni,csak hát a "nagy álmok országa"keresztül húzta a számításaimat,elkellett döntsem,vagy tanulok(és éhen halok),vagy dolgozok és eszek:)hát az önállóságnak is megvan az ára,puszka,Ani(Kistücsök anya)

ilgya írta...

Boldog hófordulót Bórokám!!!!Nagyon ügyes kislány vagy!!!!