Dávid szülinapja, havazás, ajándék

Alszik a család... Én pedig a konyhában takarítok... állítólag! (No nemsokára, de amíg elfogy a kávém, addig írok is egy kicsit.)

A nap legnagyobb híre, hogy havazott. Nem volt semmi szép, romantikus benne, mert esőből váltott havazásba, tele volt minden pocsolyákkal, mégis örültem neki. De főleg azért örültem, mert láttam, hogy Kriszta is örül. „Hull a hó, van hó!!!” – ezt kiáltotta sokszor egymás után és muszáj volt minden ablakon kinéznie, hogy lássa, nemcsak a tömbház egyik felén havazik!? Alig van nyoma már, természetesen, mégis azt lehet mondani: megkezdődött a tél.

Voltunk a Metroban, mert volt valami jó akció, Anyunak vettünk edényeket, tányérkészleteket és késkészletet. Csak én mentem be, István a lányokkal megvárt az autóban, így kihasználtam az alkalmat és megnéztem magamnak azt az újszülött-játékszettet is, amit a reklámlapban láttam. Eléggé jó áron volt, meg is vettem, így Krisztának már megvan a karácsonyi ajándéka. Van benne egy baba, babakocsi, hordozó, pelenkázótáska, előke, cumisüveg, csőrös pohár, bébiétel meg még a jóisten tudja mi, remélem, hogy fog örülni neki a kisasszony!:) Még Borónak kellene kiötölni, hogy mit is vegyünk!
Jaj, és vettem még egy aranyos pohárkészletet is: Mikulás és karácsonyfa van rajta, amikor használni fogjuk, biztos jó ünnepi hangulatot teremtenek majd!

Hétfőn van Dávidkának a születésnapja, de Melinda tegnap megtartotta. Ott voltunk délután. Bementem a szobába megkukucskálni a tortát és meglepetten, sőt felháborodottan néztem, hogy mit keres mellette egy 9-es számot ábrázoló gyertya. Még szóba is hoztam Melindának, hogy miért véníti a fiát:p, pedig tényleg 9 éves lett a legény! A gyerekek nagyon jól érezték magukat, sokan voltak, Kriszta hazafelé az útobn is még sokáig emlegette, hogy mennyi gyerek jött Dávidkához. Pedig csak a család gyerkőcei voltak!
Józsi keresztapu a miccset darabolja Krisztának:

Boróka is hozta a formáját, bemutatta mit tud: enni. Jóllakott a krumplisalátából, de nyomtatásként a sóskeksz is nagyon csúszott neki, majd a „menü” megkoronázásaként a pufulecet gyúrta magába. (Eddig még nem kapott pufit, nem is tudta, mit kezdjen vele, de amikor megkóstolta és el is fogyott az első, jó hangosan követelte a repetát!)