Egészséges életmód? (2) - Mosódió

Nem gondoltam, hogy éppolyan hosszú lesz a bevezető, mint amekkora lett az előző bejegyzés, de szó szót hozott, gondolat gondolatot követett és az kerekedett belőle, amit leírtam.
Viszont fontosnak tartottam mindezeket leírni, mert kitűnik belőlük, hogy bár távol állunk az igazán egészséges életmódtól, de megvan az akarat, az állandó javítani, jobbítani akarás. És amikor kicsit belefáradunk, akkor egyszerűen kirúgunk a hámból, majd megy minden tovább.

Hasonló törekvéseim nemcsak a táplálkozás terén vannak, hanem más területeken is, pl. a tisztálkodásban. Nem mondom, hogy mindig természetes dolgokat használunk, főleg, mert pl. egy folyékony szappan hozzávalóiból én nem tudok rájönni, hogy mi természetes és mi nem, de igyekszem itt is. Viszont, amikor tudomást szereztem arról, hogy lehet vegyszermentesen is mosni, nagyon kezdett érdekelni a dolog. Akkor lepődtem meg igazán, amikor a mosódióról információkat gyűjtögetve román oldalakon is keresgéltem és felfedeztem, hogy itthonról is lehet rendelni, méghozzá olcsóbban, mint Magyarországon. Mert addig az volt a tapasztalatom, hogy bármi jó létezik, az itt vagy nincs, vagy megfizethetetlen. A leírásokból kitűnt, hogy nagyon gazdaságos, ezért az egyszeri nagyobb befektetés időben többszörösen megtérül.

Annyi előzménye még volt a dolognak, hogy Magyarországról küldött nekem valaki egy adagnyi mosódióhéjat kipróbálásra. Először direkt fehéreket mostam és kíváncsi voltam, mennyire tisztulnak meg a ruhák. Semmi mást nem használtam, mint ecetet az öblítéshez. Az eredmény: jó volt, én meg nagyon lelkes lettem. Igaz, hogy minden foltot nem tüntetett el, de igazából a mosópor sem szokott mindent tisztára mosni. Ezzel pedig meg is rendeltem a kilós csomagolású mosódióhéjat, amit Anyuval grammra pontosan elosztottunk. Mert persze, hogy Anyuval és még pár szomszédasszonnyal megosztottam a felfedezésemet! Én is adtam kipróbálásra egy-egy adagnyit, amivel tulajdonképpen háromszor lehet mosni.
Hogy biztosra menjek, még rendeltem a dióhéj mellé 1 kg fehérítősó nevű, szintén természetes szert, amit tulajdonképpen nemcsak a fehér ruháknál lehet használni, hanem a tarkáknál is, valami folttisztító-féleség.

És aztán mostam és mostam. Egyszer István azt mondja, ni, milyen szürke a pólója. Hát nem látod, hogy az a régebbi fajta? - válaszoltam neki! És igazam volt. De egy idő után nekem is úgy tűnt, mintha szürkébbek lennének a fehér pólók, még az újabbak is. És nem beszélve arról, hogy a foltok mindig megmaradtak. Pl. nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy Boróka ruhái pecsétmentesek legyenek. És bár mosópor mellett is néha kellett Vanishezni, klórozni, azért mégsem annyira gyakran. Aztán azt is megfigyeltem, hogy a színes ruhák sem tisztulnak meg rendesen. Sok mindent megpróbáltam: növeltem a dióhéj-adagot, pedig az ajánlotthoz képest már eleve egy-két héjjal többet tettem. Fehéreket csak akkor mostam vele, amikor cseréltem, tehát még használatlanok voltak és max. 60 fokon. Tarkákat is csupán egyszer utána, 40 fokon. A leírások szerint azonban simán lehet háromszor mosni és még utána sem szabad őket eldobni, mert lehet hajmosó, edénymosó, univerzális használatú főzetet készíteni belőle. Ehhez képest én kipróbáltam vadiújakból és a főzet nem ért semmit. Pedig a leírás alapján adagoltam!

Nem tudom mi van. Még mindig úgy gondolom, hogy a hiba bennem van, mert nem létezik, hogy annyian használják, mindenkinek beválik, csak nálam nem. Nem is tudtam, írjak-e róla (ezért akartam írni a bevezetőt, amolyan magyarázkodás-féleként), merjem-e a "mítoszt" megtörni. Aztán úgy gondoltam, megírom, hiszen hátha kapok válaszokat, segítséget és tudom továbbra is használni. Nem azért írtam meg, hogy bárki, aki nem ismeri, eleve (rossz) véleményt alkosson róla, mondom, másnál nyugodtan beválhat, mert rengetegen használják itt is és amikor az infókat gyüjtögettem, csak jókat olvastam róla.

Pedig én akartam!
Fotó innen.