2010. január 4., hétfő

Szilveszterünk

Úgy telt, ahogy - gondolom - még sok családnál lenni szokott: csendesen, finom falatokkal, koccintással, gyermekkacajjal, tévézéssel, tűzijátékbámulással, stb.

Már nagyon vágytunk egy ilyen szilveszterre. Leszámítva azt, amikor Borókával pocakosan, betegen, az ágyat nyomva és minden pillanatban a szülést várva, egyedül töltöttem a szilvesztert, az utóbbi években mindig valamilyen vendéglőben vártuk az új évet. No nem mintha ennyire bulizós kedvünkben lennénk, illetve annyi pénzünk lenne, sőt, a másik oldalon álltunk: István dolgozott olyankor. De a tavalyi ingyenzenéléskor én is ő is kijelentettük, hogy az volt az utolsó olyan. És akkor idén inkább itthon ültünk ingyért. :) De nem adnám semmiért!

Nyugodtan elkészültem az ételekkel, István a lakás rendbetételében segített és a lányokat fürdette, megjegyzem úgy, hogy Boróka egy zokszó nélkül tűrte az egész ceremóniát, majd vacsoráztunk.




Utána István intenzív telefonálásba kezdett, köszöntött mindenkit a családból, illetve a barátokat, ismerősöket hívta fel, tekintve, hogy éjfél után még jóideig szinte lehetetlenség felhívni bárkit is a zsúfolt hálozatok miatt. A lányok közben csúszdáztak a lábain:):




Utána lekapcsoltuk a villanyokat és csillagszórót gyújtottunk. (Gyermekkoromban ez volt a szilveszteri "tűzijáték": meggyújtottuk és elhajítottuk. Csodáltuk a fényét, majd rohantunk, hogy újra felkapjuk, ha úgy sikerült, hogy még nem aludt el a láng a nagy hóban.) A lányok megbabonázva nézték a szikrákat, érdekes módon egyikük sem félt kézbe venni őket.






Kb. 11 órakor aludtak el; ha bírták volna, hagytam volna, hogy éjfélig is fennüljenek, de már nagyon álmosak voltak, így lefektettük őket. Édesdeden aludtak reggelig, abszolút nem zavarták őket a nagy éjféli durrantások.
Éjfélkor Iatvánnal koccintottunk a vacsorához megkezdett rozé borral, majd visszabújtunk az ágyba és tovább néztük a más megkezdett filmet. A film után István elaludt, én egy másikat is megnéztem, így történt, hogy majdnem fél 4 volt, mire lefeküdtem. Érdekes módon fáradt sem voltam, amikor pár perccel 7 után kénytelen voltam a karácsonyfa fényeit bámulni Borókával.:)

10 megjegyzés:

VH írta...

Aranyosak vagytok.és kívánunk Nektek örömökben gazdag,boldog Új Évet és vágyaitok teljesülését:)

Mi is itthon hármasban szilvesztereztünk,nyugisan telt minden ahogyan kell:)

Sokkal jobb minden amikor együtt van a család!!

Puszi

Később beszámolok

Loihi írta...

Mi is itthon. :-)
A meglepitortád nem semmi. :-)
Puszi

Kati írta...

De jó volt olvasni! :-) Biztos átélni százszor jobb volt.

Mi évek óta pár tagot számláló "kisbulit" tartunk. Nekem kezdenek hiányozni a bálozós Szilveszterek... habár, lehet, hogy egy alkalommal megint eltelnék a következő pár évre. :-P
Lehet, hogy jövőre mi is kipróbáljuk a "családi" Szilvesztert.

Ági írta...

Jók ezek az életképek az István térdén csúszó lányokkal. Utolsó kép Krisztával akár karácsonyi képeslapnak is beillene, annyira szép a csillagszóróval a kezében.
(látod ezért is hívom magam para mamának: 18 éves koruk előtt nem mernék égő csillagszórót a kezükbe adni, igaz van egy kis rossz emlékem erről, azt hiszem úgy 6 éves lehettem, amikor a frissen elégett rudacskát megmarkoltam..)
Megyek a gasztro blogodba, megnézem mit főztél a jeles napra.
Puszi
Ágnes

anitka írta...

Isten éltesse Borót! Nálunk a jövő héten következik be e jeles esemény. Sok puszi: Anna, Anita

Timi írta...

Drága "kicsi" Borókának sok boldogságot kívánok a szülinapján!
Isten éltesse erőben, egészségben, boldogságban még vagy 100 évig...!

puszit küld Neki: Timi

Mia és Maja írta...

"Születésnapodon nem kívánunk egyebet,
csendes lépteidet kísérje szeretet.
Szívedben béke, lelkedben nyugalom,
légy nagyon boldog ezen a szép napon! "

Isten éltesen sokáig édes Boróka!:))
Millió puszi!

Zsuzsi írta...

Borónak nagyon boldog szülinapot kívánok!!!

Bogár és Gerti írta...

Tökéletes szilveszter volt :)
Puszi

sedith írta...

Köszönöm mindanyiótoknak a köszöntést Boró nevében is. :) Vasárnap már megvolt az ünneplés, jövök bővebben is hamarosan!:)