Kicsit az alvásról...

Előrebocsátom: nem panaszkodni akarok.:) Csak megörökítenék pár sort a jövőnek a mostani helyzetről.

Tegnap éjjel érdekes dolog történt: valamikor az éjszaka közepén Kriszta átsétált hozzánk, bebújt közénk és ottaludt reggelig. Ilyen még sosem volt. Nem azért jött, hogy pisilnie kell (ilyen sokszor volt) és más baja sem volt, csak lefeküdt közénk. Nagyon kábult lehettem, amikor jött! Egyszer magamoz tértem és hirtelen bevillant, mintha Kriszta átjött volna... vajon, csak álmodtam? És nem. Meglepően jól aludtam azért, máskor, ha közénk vettük valamiért, mindig elzsibbadtam, emrt nem fértem, nem mertem mozgolódni, forgolódni.

Már el is felejtettem, milyen az, amikor egy éjszaka 5x-6x kell kelni. Vannak éjjelek, hogy sír Boróka, illetve hív, ha vizet kér vagy csak engem akar, de általában hamar megnyugszik és hamar visszaalszik. Éppen ezért voltam hulla tegnap egész nap: éjfélig háromszor felsírt, akkor - István zenélni lévén - magam mellé vettem, és 4-ig, amíg István jött, ott aludt, de ott is fel-felsírt néha. Aztán fél 5 után megint, fél hatkor ismét szirénázott. Ekkor viszont úgy elaludt, hogy 8 után kelt fel. El nem tudom képzelni, mi lehetett a baj, valami fog a mélyben, vagy csak rossz álom? Mindegy, a tegnap éjjel má egyhuzamban átaludta.

Amúgy érdekesen alakul az esti elalvása is. Már nem stresszelem magam amiatt, hogy a vállamat szokta előnyben részesíteni. És csodálatos módon, most már nem is ragaszkodik annyira hozzá. Kriszta ágyába szeret kérezni, de oda hiába tezsem, kettem egymás mellett nem alszanak el, csak játszanak, civakodnak. Így aztán Krisztát lefektetem, lekapcsolom a villanyokat, őt meg a vállamra veszem, általában Micimackó vagy Édi-maci társaságában. Egy-két perc múlva, mire elhelyezkedik, megnyugszik, elcsendesedik, megkérdezem, hogy megy-e a kicsi ágyába? Ha igen, akkor teszem is le, még simogatom egy kicsit, majd kijövök (néha vissza kell mennem), ha pedig nem, akkor nem erőltetem. Lehet kis idő múlva megint megkérdezem, de van, hoyg ő maga kérezik bele, illetve: apuka ádá, azaz apuka ágyába. Szombaton este a mi ágyunkban aludt el, teljesen egyedül, ma este pedig itt a számítógépes szobában, szintén egyedül, jobban mondva Micimackóval. Kimentem a fürdőbe és mire jöttem, aludtak. Szóval, tényleg, nála az a megoldás: kivárni mindent, amíg eljön az ideje, mint a szalmakalapnak!