Majdnem déli lefekvés idejében érkeztünk ki, féltem is, hogy mi lesz, de mindannyian jól vettük az akadályokat. Boróka egyből a gyerekmedencénél termett, én még nem is tudtam levetkőzni addigra, Csaba volt a kísérője. A kis víziboszorkány! Nem fél az semmitől, ilyen vakmerő talán még én sem voltam anno. Kriszta is élvezi a vizet, de ő az óvatosabb, félénkebb típus, csak lassan jön bele a dolgokba. A végére már egészen megkedvelte a csúszdázást is!
Félórácska fürdőzés, csúszdázás után falatoztunk egy kicsit, majd Borót a vállamra vetettem és elaltattam. Kriszta nem akart lefeküdni, de nem is erőltettem. Festegetett az árnyékban, majd fagyit és kávét vettünk. Egymás után kettőt kapott a kisasszony, mert két nyalintás és a lábai összeakadása után az elsőt a földhöz vágta, így kénytelen voltam másikat is venni neki. Aztán megjöttek Aniék is a fürdőzésből és elvitték amgukkal Krisztát ebédelni. Mondanom sem kell, fagyival a kezében jött vissza.
Miután Boró is felkelt, volt számára egy kis uzsonna és ismét egy jót fürödtünk, de ezúttal a felnőttmedencében. Amíg Anival a lányokat (és magunkat) lubickoltattuk, addig Csaba volt az őr a pokrócnál. Végül, levezetésképpen még játszótereztek-homokoztak egy kicsit és hazaérkeztünk még mielőtt jól beborult volna az ég alja.
2 megjegyzés:
Nagyon szépek és élvezetesek a képek.Jó kis nyaralás:-)))
Pusz Évi
Lehet, hogy egy kicsit későn kezdtétek idén a strandolást? ;-)
Megjegyzés küldése