Rögtön a nyaralásból való hazaérkezésünk után voltunk itt. Beni és Dávid még nem mentek haza, éppen ezért találtam ki ezt a programot, hogy nekik is örömet szerezzek és mégse töltsünk a fülledt lakásban egy gyönyörű nyári vasárnapot.
Anyuval megbeszéltem a dolgot és ő is benne volt, egyedül a négy gyerekkel nem is mertem volna nekivágni. Taxival mentünk és jöttünk is. Megpakoltam egy hátizsákot a kirándulásról maradt popcornnal, puffasztott búzával, vizet is csomagoltam, hogy ne a helyszínen kelljen megvegyük minimum dupla áron, fényképezőgépet és pénzt vettem magamhoz és már indultunk is.
Legelőször, természetes, hogy az "utunkat álló" nagyjátszóteret próbálták ki:
Majd átballagtunk az állatkertbe is, ahol a lurkók megcsodálhatták az állatokat (ki-ki ízlése szerint), Borónak pl. "mámmá" és "dedde", azaz az őzike és a szarvas volt a kedvence. Azonkívül szinte mindent lekutyázott. :) A lovat kivéve, na!;) Kriszta azokat szerette, amelyikeket etethette is, úgyhogy, talán a kecskék és szintén a szarvasok voltak számára is a legérdekesebbek. Túl sok újdonság tavalyhoz képest nem volt, talán annyi, hogy végre élőben is láthattam a tarajos sült. Eddig is volt, de mindig elbújt, most viszont bezárták az ajtót és nem tudott bebújni, állandóan csak kotorászta. Jaj, és a vízimadarak. Ez teljesen új, mert az utóbbi években nem voltak, de idénre újra benépesítették a tavat. Gólyákat sem láttunk eddig az állatkertben!
Még volt egy érdekesség, de ez inkább csak a nagyoknak volt az.:P A mindig méla, unatkozó oroszlánpárok egyike akcióba lépett: nem törődve a kíváncsiskodó tekintetekkel, "házaséletet éltek":D:D:D. Csak én bódogtalan, addig-addig fókuszoltam a drótkerítésen keresztül, hoyg mire kattintottam, már leszállt róla. Végül farkas-, azaz ososzlánszemet néztünk egymással és jobbnak láttam elhúzódni a kerítéstől és biztonságos távolból szemlélni őket.
1 megjegyzés:
Ez igen! Micsoda élmények! ;-)
Megjegyzés küldése