Jól megaszonta!, illetve a 200. bejegyzés

1. Szászrégenben (egy kisváros) vettem Krisztának papucsot múltkor.
Örömében felkiált: - Látod, milyen szép papucsot vettél nekem RÉGEDBEN?

2. Ma felhívott Ildikó, a volt egyetemista társam. Kriszta nagyon érdeklődött, hogy ki volt. Mondom, egyetemista társam, majd beszélgettünk egy kicsit erről. Tudta, mi az egyetem: iskolát mondott. Aztán elmagyaráztam, hogy először megy oviba, aztán iskolába, végül egyetemre. Ha ügyes lesz és tanul, meg stb. Azt is elmondtam, hyog még nem most lesz, egyszer olyan nagynak kell lennie hozzá, mint Anyunak.
Este magyarázza Istvánnak:
- Apuka, amikor én nagy néni leszek, megyek az EGYETEDRE! Nem a tiedre, az Anyukáéra!:D

3. Ásít: - Anyuka, én nagyon, nagyon ásítottam egy kicsit. :)

4. Tegnap sírni kezdett álmában, de már ideje volt amőgyis ébrednie. Besietek a szobájukba, ébresztem:
- Rosszat álmodtál, kincsem?
Sírósan: - Losszat álmodtam, Anyuka!
- Mit álmodtál?
Nagy ártatlanul: - Szépeket!

5. És a csúcs:
Még múlt vasárnap történt, sétáltunk, voltunk az egyik távolabbi játszótéren. Hazafelé jövet üzletek mellett jöttünk el, de zárva voltak.
Kriszta: - Anyuka, veszel nekem fagyit?
- Nem lehet, kincsem, zárva van az üzlet! De ha nyitva lenne sem vennék, mert nincs pénz most nálam!
Kicsit gondolkodik: - De nekem van pénzem!
- Hol? - kérdezem kíváncsian, mert valóban azt hittem, hogy van vagy egy egylejes a zsebében.
Erre rávágja: - A Lidi néni táskájában!!! (Tudniillik, Lidi néni az egyik postás, és mostanában ő szokta hozni a gyed-pénzemet. Szóval, megvan a csajomnak a magához való esze!)