2009. december 7., hétfő

Mikulásos bejegyzés helyett

1. Kicsit korai volt az örömöm. Krisztának ma estére hőemelkedése lett. Semmi jelét nem láttam, egész nap normálisan viselkedett, evett, játszott, semmi furcsát nem észleltem, csak amikor lefektetni készültem, éreztem, hogy melegebb. Hűtőzuhanyt kapott rögtön, és visszaesett 37,5-re a hője. Bár nem bíztam a véletlenre az éjszakát és Nurofent is kapott. Valami mégsincs rendben. Muszáj a végére járnunk!

2. Szerdán lesz az ovis karácsonyi ünnepség. Az ELSŐ OVIS KARÁCSONYI ÜNNEPSÉG!!! (Jó lenne, ha rendben lenne és részt vehetne, elég fontos szerepe van!) Mivel jövő héten lejár az ovi a pedagógusok kötelező fizetés nélküli szabadsága miatt, muszáj volt beiktatni a karácsonyi szerepet erre a hétre. Tulajdonképpen kettős lesz a dolog, mert a Mikulás akkor hoz majd ajándékot nekik. Kíváncsi vagyok, hogyan fogadja majd a sok apróság! Borókám is jelen lesz, nem hagyhattuk ki őt sem a buliból! Szerepe, természetesen, nincs, de csomagot majd kap!;)

3. Igazi testvérek a lányaim. Együtt játszanak, amikor mindketten itthon vannak, egyaránt hallatszik irányukból sírás és nevetés, van nyafogás és visítás, de van jókedvű móka és szeretgetés is. Boróka ritkán megy bele az ölelkezésbe, puszilkodásba, de amikor rászánta magát, akkor mindent és mindenkit puszilgat. Kriszta sokkal inkább kimutatja érzelmeit, sokszor minden ok nélkül megpuszilná vagy megszorongatná testvérkéjét, de ilyenkor általában heves ellenállásba ütközik. Ilyenkor még sajnálom is kicsit, mert talán az életben is hasonlóan érik majd a pofoncsapások, amikor ő nyíltan közeledik valaki felé. Nagy gondban is vagyok ilyenkor, mert nem tudom, hogyan magyarázzam neki a Kicsi viselkedését.
De annak ellenére, hogy Boró sokszor "vadmalackodik", mégis ott lapul már benne is a testvérével való összetartozás: nincs olyan alkalom, hogy, ha kér valamit magának (alma, mandarin, bármi), ne kérne Kriszta részére is. Csak jön és mondja: ana/anu, amma, pememama (ez a pomelo, de a narancs, mandarin is ugyanaz neki:D), Titta! És addig el nem megy, amíg nem kettőt adok a kezébe.

4. Az elmúlt éjszaka rájöttem, hogy milyen jó dolgom van már. (Ugye, ugye, az a spanyolviasz!) Boróka panaszosan hívogatott valamikor hajnalban. Sírdogálása közé esedezést is szőtt: ana, dííííí... dííííí, baba... anaaaaa.... Felkeltem, vizet töltöttem, megitattam és ahogy elmúlt a szomjúsága, magától hasrafeküdt és aludt tovább reggelig. Csendesen (már amennyire tudtam, mert az az átkozott parketta már úgy recseg-ropog!) kijöttem és folytattam én is az alvást. Remélem, a csajszi radarjai nem működnek túl jól és nem érzékelik, amit leírok, de az a helyzet, hogy hatalmasat javult mostanában az alvása. Néha megébred éjjel és vizet kér, néha nem alszik vissza ennyire egyszerűen, hanem ki kell vennem megsimogatni, megnyugtatni, de sosem telik túl sok időbe. És mindeközben kibújt a két alsó, leghátsó rágófoga is. Az elsők, amiket tulajsdonképpen észre sem vettünk. :)

Disznóvágáson:

7 megjegyzés:

Kati írta...

Istenem, milyen édesek! Jó testvérkék!
Az ölelgető/puszilgatós dolog nálunk is hasonlóan működik. :-)

Ha ennyit javult a helyzet, jöhet a harmadik baba? :-P Csak azért, nehogy kijöjj a gyakorlatból. :-P

sedith írta...

Hát, Kati, NEM! Férjem egyáltalán, én meg egyelőre nem akarok hallani több gyerekről. El nem tudnám képzelni magamat most újra pocakosan. Pedig nagyon szerettem mindkétszer, de elég volt. Legalábbis, mondom, egyelőre. Azért szászázalékosan kijelenteni semmit sem merek. :)

kata írta...

Édesek!
Benedek is kimaradt az ovis mikulás ünnepségről, a karácsonyit nem tudom mikor lesz, de nagyon szeretném, ha részt vehetne rajta.
Szerintem ezek hatalmas élmények nekik.
Jobbulást Krisztának, pussz,
Kata

Érdekes Kati kérdése! :)

kata írta...

Mikor elküldetem, csak akkor láttam, hogy már válaszoltál is.
Mert szinte egy időben vagyunk egy helyen!

sedith írta...

Kata, :)
Olvastam, hogy Benedek kimaradt, sajnálom, biztosan várta! Mert Kriszta nagyon várja és mondogatja itthon is a versikéjét, szóval készül az aranyom! Biztos nagy csalódás lenne neki, ha nem lehetne ott!

iméon írta...

Szia! Tényleg járjatok utána, hogy mi baja lehet, remélem nem dől ki. Nem szeretnék okoskodni, de engem nagyon meglepett,hogy 37,5-re Nurofent adtál neki. Mi a kórházban azt tanultuk tavaly áprilisban, hogy 38,5 felett szabad és kell lázat csillapítani még akkor is, ha éjszaka jön és lefektetjük aludni. Figyelni kell a gyereket éjjel, de ha magas a hője, fel is sír magától.

aranyosak a lányok a disznóölős képeken.
Sok puszi: Noémi

sedith írta...

Noémi, dehogy okoskodsz! Én nem merem éjszakára úgy hagyni és lázzal (mégha pici is) legfektetni. Ha nappal lett volna, akkor tényleg csak 38,5 fölött csillapítom, de este nem merem. A lázgörcs pl. kimondottan a felszálló szakszban, elég alacsony hőnél jelentkezhet. Bár nálunk még sosem volt iylesmi, azért én félek. No, de azóta aztán van csillapítanivalóm! Sajnos. :(