Kb. 3-4 napja iszonyatosan fáj a jobb karom. Ilyen még nem volt. Az utóbbi időben sokszor volt, hogy itt fájt-ott fájt, de ennyire kitartó és nagy területen lévő fájdalmat még nem tapasztaltam. Pl. még fekve is nehéz megtartani a telefont, annyira nem bírom felemelni. Fáj válltól csuklóig, de tulajdonképpen nem tudom megmagyarázni, leírni miféle fájdalom ez. Csak fáj. Nagyon.
Tegnapelőtt aztán kínomban már nevettem magamon, hogy biztos az időváltozást érzem, mint az öregek, akik megjósolják fájó testrészeikből, ha esni fog. És akár nevetséges, akár nem, de miután ezt kigondoltam, állandóan csak lestem kifelé az ablakon: nem havazik-e? És csodák csodája, tegnap reggelre szállingózó hópihékre ébredtünk.:) Csak alig hulltak, a földön csak nagyon vékony permetként maradtak meg (bár szerencsére fagyott felületre hulltak, így nem lett loccs-poccs), dél körül viszont elállt és estére már csak a fagyott pocsolyákon volt egy-egy tenyérnyi hó, ami jelezte mégis, hogy havazott. Ma hajnalban is havazott, talán még most is hull, picivel vastagabb a csipke, de most sincs az az igazi hótakaró. Mindenesetre, már várom, hoyg a Lányok felkeljenek és ismét megrohanják az ablakokat. Tegnap Csiri-birin Boróka volt, hogy otthagyta a játékokat-gyakorlatokat és odament az ablakhoz kifelé bámulni. Hó, hó mondogatta és látszott, hogy el volt varázsolva.:) Kriszta már szánkózni akart és hóembert építeni, úgy, mint Teddy és Sally a mesében. Csak amikor kimentünk jött rá, ileltve értette meg, hogy miért nem lehet. :)
Az emberek többsége nem örül a hónak. István sem repesett, mert most már muszáj feltenni azokat a téli abroncsokat (=pénz), én mégis alig vártam már a fehér telet. És nem annyira magamért - bár az eső havat mindig nagyon várom - mint a lányokért, akik (sajnos) nem tudom, ha megtapasztalják-e még valaha mit jelent az igazi tél, minimum félméteres FEHÉR hóval, sok-sok szánkózással (nemcsak olyan szánkózásnak csúfolt, félig hóban-félig sárban megejtett szánkóvonszolással), kemény hideggel (ami sokkal jobb, mint a mostanában "divatos" latyakos telek), kipirult arcokkal, boldogsággal. Azért remélem, hogy mégis megadatik nekik!
Fotó innen:
7 megjegyzés:
Hát én is remélem hogy lesz sok-sok hó,mint annak idején volt amikor kicsik voltunk:) Most sajnálnám ha a mai gyerekek nem tapasztalják meg az igazi telet.Reméljük most jobb lesz,éjjel óta mostanig csak havazik megállás nélkül.
Én is éreztem hogy fájnak a lábaim na meg a hasam s nem tudtam mitől,de most megnyugodtam hiszen két nappal ezelőtt volt s ma már havazik:D
Hát igen...
Valószínűleg egyforma idő van most nálunk meg nálatok, és kimondottan jól esik az erős hideg. A gyerekek sem panaszkodnak, reggelente sem. :-)
Itt az ideje. Inkább most legyen nagy hideg, mint márciusban. Csak ahó lehetne nálunk is több! :-)
Igazad van,ha már tél van,legyen igazi tél.:)Most éppen is süt a nap,de holnapra már havazást mondott a meteorológia.És az elkövetkezendő napokra úgyszintén...:)))
Szkokán fiúk
Ui:Mi is most fogjuk feltettetni a téligumikat.:s
Nálunk csak mutatóban volt némi hószállingózás :( de remélem a karácsony szép fehér lesz :)
Puszi
Én is borzasztóan vártam a havat, úgy éreztem, hogy a rosszkedvemet csak ez tudja elfedni. Tegnap esett először nálunk és úgy örültem neki!!!!!!!!Nekem a fejem fájt előtte, de szinte rögtön elmúlt, ahogy ideért a hó.
Nekem semmim nem fájt, de úgy tudom, hogy én a melegfrontra vagyok érzékenyebb. Legalábbis Esztert a melegfront miatt szültem anno 2 héttel korábban, mint vártuk.
Nagyon örülök a hónak. Önfeledtebben, mint mikor Lúcon laktunk és egy-egy hóeséskor 100 métereket kellett lelapátolnom a gyerekkel, hogy kijussunk a házból. Azt nem szerettem. Lapátot életemben nem veszek újra a kezembe, ezt eldöntöttem. De itt jöhet, amennyi csak bír. Mire felkelek, ellapátolják a házmesterek, közmunkások és a hókotró az utakat is letisztogatja. Én is sokszor agyalok azon, hogy vajon lesz-e még része a gyerekeinknek hóban. Igazi hóban. Jó lenne. Remélem már nem fáj a karod. Noémi
Edith!
Igen, a dolgok akkor jók és élvezhetőek, ha a rendeltetésük szerint működnek: ha tél van, havazzon, ha nyár van, jöjjön a kánikula! Úgy látom, hogy idén egészen jól követi a Természet önmagát: remek nyarunk volt, szép őszünk, fokozatos lehűléssel (bár sokáig volt meleg, de az nem baj!) és végül most: tél van és havazik!!!!
Én annak örülök most még jobban, mert ma van Zita születésnapja és évek óta az volt a vágya, hogy lehessen hógolyózni a születésnapján. És most végre, a tizediken ez megadatott neki!!!! Annyira esik, hogy ha nem jön meleg hullám, akkor akár fehér Karácsonyunk is lehet!!! Hurrá! Esik a hóóóóóó!!!
Puszi Erdélybe!
Szilvi
u.i.. A karod... Ez nem vicc! tessék orvoshoz menni!!!
Megjegyzés küldése