Dec.24-e - Karácsony itthon

Reggel, amikor felkeltek a lányok, a fa és az ajándékok már készen várták őket. Becsuktuk az ajtót, hogy minél nagyobb legyen a meglepetés. Boróka vette észre a csillámló fényeket: tűűű, tűűű (tűz:)) - hajtogatta. Titta deje, tűűű, tűűű!:) Csillogtak a szemeik, amikor meglátták. Nem az ajándékok, most is a fa varázsolta el őket. A fán pedig a cukorkák (házi készítésű "szaloncukor"). Érdekes módon, Boró egyből felfedezte, hogy azok ehetőek, Kriszta eddig sosem evett cukorkát a fáról. No, de most pótolja ő is. :)
Nem vettünk nekik túl sok dolgot, nem árasztottuk el játékokkal, mégis rengeteg mindent kaptak úgy, mindenestől. Aniékat és Édesanyámékat kivéve mindenki nevében én vásároltam, hiszen én tudom, mi kell nekik, mekkorát kell venni, stb. Igaz, hogy így elmarad a meglepetés (nekem), de a lányoknak úgyis az! Engem nem zavar ez a megoldás; igaz, több utánajárnivalóm van, de így legalább nem kap 3 vastag nadrágot, amit nem tudunk kihasználni, és nem marad pl. sapka vagy harisnya nélkül egyik sem. Mindig úgy szoktam beosztani, hogy a pénz kb. felére ruhaneműt veszek, a többire pedig játékot/játékokat. Eddig bevált ez a módszer, és gondolom, meg is marad mindaddig, amíg valamilyen különleges akármire nem vágynak.

Így az idén az "otthoni angyalka" Krisztának nadrágot, sapkát és egy mágneses játékot hozott, Borónak pedig egy papucsot és egy zenélős-kerekes vízilovat. No meg a fát, természetesen!:)











Boró éppen vizet ivott és öntött magára, mielőtt felfedezte volna a fát. Ruhacserére már nem volt idő, így ilyen maszatosan marad meg az utókornak az idei karácsony!:)

Kriszta mágneses játéka igazi telitatlálat. Egyetlen másik játék sem varázsolta el annyira, mint az. Az a lényege, hogy van egy táblácska 4 női alakkal, akiket aztán évszakok - bár inkább kedve - szerint öltöztet különféle felszerelésekbe. Nagyon élvezi, hatalmas a kreativitása és csodálom, amikor a "ruhákat" akkora pontossággal helyezi el az alakon, hogy annak egyetlen fölösleges porcikája sem lóg ki alóla. Pedig nem könnyű ez! Boró is szívesen játszik vele, bár - természetesen - nála még nincs az a precizitás, mint nővérénél. de próbálkozik és tudja ő is, mit hová kell "ráadni" a babákra. A zenélős vízilovat Boró már kinőtte kissé, de tudtam, hogy mennyire szereti a zenélő kütyüket és mivel kerekei vannak, madzaggal húzhatja maga után. Valóban meg is teszi, nagyon élvezi, azt viszont nem is sejtettem, hoyg a zenélős víziló is lehet bepólyálandó, szeretgethető, hintáztatandó "baba".:D