Hétfő, kedd, szerda, ...

Szerencsére, járok angolórára, ezért tudom, mikor van kedd és mikor van csütörtök. Azonkívül a napjaink összefolynak és nemcsak amiatt, hogy az utóbbi időben többet esett, mint nem. Bár az esővel mostanában nincs semmi gondom, valahogy nagy barátságban és egyetértésben volt a hangulatommal. Már említettem futólag, hogy nem egy álomnapok-kategóriába tartozó időszak múlt el, de úgy érzem, most már tényleg elmúlt. Részletekbe nem akarok belemenni, az a lényeg, hogy lejárt.

Ott tartottam, hogy eléggé egyhangúak a napjaink. Ami viszont nem azt jelenti, hogy unatkozunk. Hétfőnként Borókával Csiribirizünk, a kisasszony nagyon várja és emiatt én is nagyon várom. Legalább kimozdulunk egy kicsit a lakásból. Máskor, ha éppen nem csorog, akkor Anyuékhoz megyünk egy-két órára, legalább kávézom és pletyózom valakivel, míg Boró felkutatja a cukros és (kávé)tejszínporos dobozokat, illetve a Negro-s zacskót. Ezenkívül viszont: felkelés, Kriszta készítése oviba, esetleg Istvánnak reggeli, aztán, ha Boró még alszik, akkor néhány lopott perc a gép előtt, majd a csajszi öltöztetése, etetése. Lakás ráncbaszedése (ilyenkor néz mesét, esetleg), Boróval játszás, mosógépindítás és máris dél. Evés, fektetés. Főzés. Még egy kávé, naplózás. De csak akkor nyugodtan, ha nincs valami extramunka, amit el kell végeznem (pl.befőzés). Konyha rendbetétele, teregetés. Érkezik István és Kriszta. István ebédel, Kriszta jó esetben még nem veri fel Borót és Boró magától ébredhet. Uzsonna Borónak, de Kriszta is általában csemegézik valamit ilyenkor. István a gép elé vágódik vagy az orgona elé, netán a kettő között ingázik és gyakorol, tanul és újít és minden. A két lány most már legtöbbször jól elvan együtt, persze, azért néha még közbe kell lépni igazságot tenni, osztóbírát játszani, netán beszállni a játékba. Sok a szerepjáték: Kriszta osztja a szerepeket. Boró legtöbbször szívesen részt vesz mindenben, de néha a saját feje után megy. (Jól is teszi.)
Ebben a délutáni "csendben" szoktam én még ezt-azt elvégeznia konyhában, lakásban, esetleg sütök valamit, de legalábbis a vacsorát készítem vagy előkészítem. És mostanában szintén ilyenkor szoktam olvasni is. Aztán vacsora, mosakodás/fürdés, pizsamaosztás. Legújabb lefekvés előtti tevékenységek a bújócskázás vagy a tornászás. Mindkettőt kimondottan élvezik. Élvezzük. Még futó, mászó vagy térdenjáróversenyt is rendezünk. Nagyon jó ilyenkor a hangulat. A lányok megbékélve, lekileg kielégülve fekszenek le. Kriszta szinte perceken belül elalszik, ahogy elbúcsúzunk tőle, Borónak sem kell általában sok, de ő igényli az anyai vállat. Azért most már nem kell feltétlenül sétálgatni vele, van, hogy úgy is jó, ha félig ülve, félig fekve vagyok a kanapén/fotelen/forgósszéken és simogatom. Vagy sem. Énekelek - vagy sem.

Aztán, ha nincs túl késő és szabad a gép, még ideülök. Van, hogy pár percre, van hogy éjfél lesz belőle. És van, hogy ahogy bebújok az ágyba, netán már flörtölök is az álommal, már riaszt is a Kisebbik angyalom. Vagy nem.

És ezután ... felkelés, Kriszta készítése oviba, esetleg Istvánnak reggeli, aztán,... olvasd fentebb!