2009. november 4., szerda

Csak úgy...

Csak írok valamit, hogy írjak. Nagyon langyos napjaink vannak, mármint a hangulatukat tekintve. Mert kinn tombol a november. Reggelente fagy van általában, aztán napközben felváltva kis napsütés, erős szél, eső vagy valami akármi, ami hull. De még nem hó. Mindenesetre, eléggé benntart a lakásban. Bár jól felöltözünk és azért megyünk ki!

Kriszta itthon van, mert vakáció van. Hétfőn még volt oviban, mert a napköziben igazából nincs szünet, de tegnap már nem vittük. Most minden gyerek egyhelyen van, kevesen vannak a kiscsoportból, jobb neki, ha itthon van velünk.:) Borókával játszanak, rengeteg csintalanságban cimborák már. Boró mindenben utánozza Krisztát, igazi testvérként: jóban-rosszban együtt vannak.

Hogy az utóbbi hetek sok egyedülléte (István többet volt kiszálláson, mint itthon) vagy mi okozta, nem tudom, de úgy kb. egy hete nagyon morgós-harapós kedvemben voltam, Istvánnal elég sokszor összeszólalkoztunk, ezért aztán a kedvem sem járt éppen a magaslatokon. A lányokkal is türelmetlenebb voltam, mint általában és a hangom is többször működött magasfrekvencián, mint máskor.

Na, ez egy ilyen időszak volt. Voltak ennél jobbak is. De néha még rosszabbak is. Az vigasztal, hogy a rossz után egyszercsak eljön a jó. És jól tudom, hogy rajtunk múlik, hogy hogyan érezzük magunkat, de amikor semmihez sincs kedved, akkor olyan nehéz tenni ellene!

8 megjegyzés:

Agi írta...

Sajnálom a rosszabb napokat, de sajna vannak ilyenek, nálunk is megesik és én is ilyenkor feszültebb és türelmetlen vagyok a szeretteimmel.
De múljon el gyorsan.:))

Andici írta...

Sajnos nálam is épp ilyen periódus van, Zoli sokat dolgozik, az idő is rossz, a gázasok sem jönnek és a gyerkőcök is egész nap velem vannak, kissé kimerültem én is... Remélem mindkettőnknek nemsokára megoldódik ez az áldatlan állapota. Puszik Szalontáról :)

ilgya írta...

Most írjam azt,hogy tudom miről beszélsz???Pont úgyanígy éreztem múlt héten,csak nem fogalmaztam ki magamból ilyen szépen:)
az a lényeg,hogy látjuk az alagút végét...
nagy ölelés!

Gabi írta...

Az idő is nyomottá teszi az embert.Legyen hideg,ha már tél van,csak süssön a nap,vagy ha esik valami,akkor az hó legyen.:)
Fel a fejjel!
Szkokán fiúk

sedith írta...

Köszönöm mindenkinek a biztató szavakat, most már úgy érzem, hogy lassan, de biztosan kifelé tartok a hullámvölgyből. Mit tenni, néha ilyen is van!:(

Patri-cica írta...

Az elmúlt pár hónapot én is szívesen kitörölném...szörnyű voltam!

Puszi

Albert-Ferenczy Eszter írta...

Hat nekem is vannak ilyen napjaim sajnos. De tullepunk rajtuk vagy igy vagy ugy es az elet megy elore. ;-)

Puszi

Andici írta...

Köszi a bíztató szavakat, Edith, nálam is látszik az alagút vége, és képzeld, fál órája már gázunk is van :). Sok puszi és kellemes hétvégét!