2010. július 30., péntek

Intermezzo

Szól a telefon. A "vonal" túlsó végén Édesanyám:
- Boró hol van? - kérdezi a kötelező hogyvagytok után.
A másodperc töredéke alatt millióegy gondolat futott át az agyamon: mikor beszéltem én Édesanyámmal (tudtommal ma nem), felhívta volna őt anyósom (nem szokása), hát akkor honnan tudja, hogy apósom már lassan 4 órája, hogy elvitte Borókát "cukizni", és én meg lassan aggódni kezdek, hogy nem jönnek. Azért megkockáztattam egy kitérő kérdést:
- M...miért?
- Hát őt miért nem küldted? Milyen jól eljátszottak volna együtt!
Huhh, megkönnyebbültem, s már rögtön megeredt a nyelvem:
- Ó, hát nem is volt szó róla, hogy ő is menjen, hadd el, mert jól van így, legalább Kriszta is egyedül van, csak rá figyeltek, és Boró is élvezheti az osztatlan figyelmünket!
- Na jó, na, de akkor legalább vasárnap gyertek úgy, hogy ő is ittmaradjon!
Erre már Ani kikapta a telefont Édesanyám kezéből:
- Mondtam, hogy vasárnap el akarunk menni Péterlakára, hogy lássam, miféle falu, akarok-e ottmaradni vagy kérjem át magam máshová (állás szempontjából), úgyhogy téged hazaviszünk, Borónak meg elhozzuk a ruháit, nehogy te cipeld a vonaton!
- Ezt még meglátjuk, nagyon ne éld bele magad, Istvánnal meg kell beszélnem!
Istvánnal megbeszéltem, mire a következtetés:
- Hát akkor hétfőn te is jöhetsz velem Bözödre ... De jó!, legalább lesz, aki főzzön nekünk!
Nesze neked, kell gól Mari?! (- ahogy mamám mondaná.)

Egyelőre, gondolatban, nagy revízió alatt van a következő hét eleje, hogy mi sül ki belőle, még nem tudom. Azt viszont igen, hogy: milyen jó, amikor van, akire számítani, van, aki néhány napra szeretettel elvállalja a gyerekeket, hogy mi is kicsit magunk lehessünk! Időnként tényleg szükség van rá.

2 megjegyzés:

Szabina es Julia baba írta...

Hu ha anya kicsit megijesztettek a kerdessel hogy Boro hol van?
DE majd ha ot is elvisizk annyira fognak neked hianyozni a lanyok e solyan csond lesz majd.puszika

iméon írta...

Nocsak, spontán édes kettes? Ez jól hangzik. Bár olvasom, nem egyedül megy István Bözödre. De akkor is gyerekmentes pár napotok lehetne. Ritka alkalmak egyike, én kihasználnám. :) Sok puszi.