Testvérek között,

természetesen, rengeteg vita zajlik. Mint az imént. Arra lettem figyelmes a konyhában, hogy Kriszta azt mondja mérgesen:
- Engem ne üss!
Kijöttem a konyhából, meglestem őket: Kriszta fekszik az ágyon, Boró térdel mellette és éppen behúz egyet Krisztának. (Mostanában nagy szokása ez a kisasszonynak.)Az előbbi felszólítás:
- Engem ne üss! - és puff, ő is Boró kezére csap. Boró nyafog egyet, miközben bőszen hajtogatja: baba, baba...
(Aha, szóval a baba a galiba okozója - kapcsoltam.)
Ezután Kriszta mosolygós, engesztelő hangon mondja testvérének:
- Gyere ide!
Boróka durcásan felnyekken (mintha nem-et mondana), csücsörít, összehúzza a homlokát, néz sandán Krisztára, a kezeit pedig maga előtt rázza-tördeli, mintha ezzel is jelezni akarná: esze ágában sincs odabújni hozzá.

Ezután már csak annyit láttam, hogy az ágy sarkából előbújik egy baba és egyenesen Boró ölébe nyomul: - Tessék! - hallottam. És mindketten felnevettek.
Én is nevettem magamban.:)