2010. szeptember 5., vasárnap

Teremdíszítés: Csittszentivány, 2010. augusztus 7.

Az egész azzal kezdődött, hogy elhűltem, amikor Ani elmondta kb. mennyibe kerül majd, hogy az esküvőjükön egy cég kidíszítse a termet. Nem engedtem meg neki. Azt mondtam: megcsináljuk. És Ani már úgy beleélte magát, hogy többé nem volt visszaút. Pedig igazából csak azután kezdtem megijedni: mint a hályogkovács, amikor megtudta, hogy valójában miből áll az egész. De tényleg nem léphettem már vissza.

Az eljegyzéskor Ani és Szidi díszítették ki a termet, nem túl sok extrával, de az eléggé sivár helyiséget a meleg, élénk narancssárga jól feldobta, hangulatossá tette:






Aztán az esküvőn közösen (és persze, még sok más emberke segítségével) csináltuk meg. Persze, sok hibát lehet találni benne. Mi is találunk. Korlátai voltak a teremnek, a berendezésnek és ... nekünk. Sok mindent nem tudtunk, sok mindenre nem tudtunk odafigyleni. Vagy csak egyszerűen nem figyeltünk oda (pl. az abroszok lelógó részeinek a hossza).






Már az esküvő után felmerült bennünk: de jó lenne ilyesmivel foglalkozni, hozna egy kis pénzt a konyhára! De persze, amilyen szép elképzelés volt, tudtuk hogy nem ilyen egyszerű kivitelezni. Tudtuk, hogy másnak pontosabban, körültekintőbben kell dolgoznunk. És aztán szépen elfelejtettük az egészet mindaddig, amíg tavasszal Ani egyik csoporttársa az egyetemről be nem jelentette, hogy férjhez megy. Meg is beszélték, hogy mi díszítjük a termet, bár mégsem volt még 100%. De végül kellettünk. És mentünk. Bordó-fehér kombináció kellett. Sokat jártunk, amíg megtaláltuk a megfelelő bordóárnyalatot, sokszor és sok helyen voltunk vásárolni, amíg megvettünk minden nagyobb dolgot és apró csecsebecsét. Mindenre kellett gondolni, semmit sem volt szabad elfelejteni. És minden rendben is volt, vittünk mindent, csupán az egyik szatyornyi fehér anyagot hagytuk itthon!:P De megoldottuk. Végső soron, ha más megoldás nem lett volna, hazaszaladtunk volna érte.

A terem (falusi kultúrotthon/művelődési ház) ilyen volt, amikor megérkeztünk:



Ani és Csaba támogatják egymást:

Aztán alakulgatott:


Végül már kezdett egészen jó formája lenni:



És elkészült:








A szalvéták a poharakban (és ezt 326 terítékre csináltuk meg. Csabának hatalmas érdeme van a hajtogatásban, szegény, nagyon nem szerette csinálni, de hősiesen segített, kitartott.)

Vörös szőnyeg várta az ifjú párt (amit a rózsaszirmok mellett kövekkel is ki kellett rakni, hogy a szél el ne fújja:P)


Imola, Ferike, sok szerencsét Nektek!:)


(Persze, ezalkalommal is lehetett volna jobb. Ismét voltak "korlátok", pl. hogy az ülőalkalmatosságok nem voltak egyformák: padok és székek is voltak. Vagy a poharak is ahány, annyiféle volt, így aztán a szalvéta nem állt egyformán mindegyikben.) De összességében véve, úgy gondolom, hogy a tavalyiakhoz képest már ég és föld a különbség, és ... Ani is, én is, könnyen, gyorsan szoktunk tanulni, tehát lesz ez még jobb is. :)

7 megjegyzés:

Anna írta...

Lám lám. Még egy közös vonás. Ugyanígy kezdődött velem is. A hugom nagy napjára segítettem be, azóta is segédkezet nyujtok ahol szükségeltetik... Apropó bordó anyag, nem kellett volna lejárd a lábad, csak egy email. Gyönyörű széles bordó csipke asztali futóm van! (plusz nemtomhányméter textil a fennti diszítéshez.) Amúgy nem mellékesen, gratulálok, nagyon szép lett! Gyümölcskosarat mi is tettünk, az nagyon feldobja az asztalt, a menyasszony asztalán ha van még egy ananász is a gyümikosárba, nagyon mutatós!
Plusz, ha vesztek 2 doboz különböző méretű talpas poharat (majd megmaradhat ajándéknak az ifjú párnak) az is sokat dob a díszleten. A legtöbb fénykép úgyis az ünnepeltek körül készül.
(rózsaszínű díszletem van még a bordón kívül, csak hogy tudd :) ) Puszi.

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Sziasztok!
Gyonyoru szep teritesek ezek,a legjobban a narancssarga es a piros tetszik de a zold is nagyon szep.Hu nagyon mutatos a kosar gyumolcs az asztalon.
Nalunk fele most nagy divat a lila terites feherrel,meg a torta is lila szokott lenni.puszika

ilgya írta...

ha mégegyszer férjhez megyek ti lesztek az elsők akiknek szólok!!!!!

Natimi írta...

Nagyon ügyesek vagytok!!!

Szép lett nagyon a díszítés:)Igazán rá állhatnátok a témára:)))...bár tudom nem ennyire egyszerű,de meglehetne próbálni,mert ügyesek vagytok!!A befutott díszítők horror árban dolgoznak.Kis reklám és ti is befutnátok hamar!!

Egyszóval Gratulálok!!!

Edit.Hogy megy a munka???Tetszik?Mesélj erről is,mert kíváncsi vagyok:)

Puszi,
Timi

4Gyerek írta...

Ide is benéztem hozzád. És....
váóóóóóóó
ez igen. hogy ilyent is tudsz?
hát nem tudom nekem lenne-e merszem bevállalni.
amúgy ilyenkor ha befektettek egy ilyen díszítésbe (textíliák), akkor az nektek marad ugye? s akkor a mérlegen bevétel lehúzza a kiadást?

sedith írta...

Köszi szépen mindenkinek!:)

Anna, neked köszi a felajánlást, lehet, hogy egyszer élünk vele.:)

Ilgya, inkább ne, jó?:)

Timi, majd írok arról is, ha lesz mit. Egyelőre csak hétfőn kezdődik az igazi óvónéniskedés. :)

4gyerek, igen, a textíliák megmaradnak, (ez logikus is, szerintem), és ha már összegyűlne néhány szín, már egészen jó lenne. Most pl. a bevételünknek több mint felére vásároltunk. De még így is megérte, kb. 120 lej maradt fejenként meg.

4Gyerek írta...

Igen, én is úgy gondoltam, hogy logikus a textíliák sorsa.
S ezek mellett marad bevétel? Akkor tényleg ha van egy "alaptőke" a szekrényekben, már komolyabb zsé maradhat egy-egy akció után.