2015. június 15., hétfő

Az elkerülhetetlen folyománya

Az elkerülhetetlen további elkerülhetetlent okoz. És időközben - nem mintha nem tudtuk volna, de - újra és újra rá kell jönnünk, hogy olyan jó nincs, ami mindig mindenkinek megfelel, és bármennyire is jól szeretné az ember, és bármennyire is szeret mindenkit, és nem tenne kivételt senkivel - a végén úgyis az van, hogy a jó valakinek nem jó.
És egyelőre semmi jó kilátás, tipp, ötlet nincs.
Legfeljebb - ismét - alszunk rá egyet, és hátha kipattan az "isteni szikra". Többet nem tehetünk.

2 megjegyzés:

EmBeJa írta...

Ó,drága Edithem!!Most valahogy nekem is ilyen "fillingem" van!De én bízom benne,hogy előbb-utóbb jóra fordulnak a dolgok!!Ez is "csak" egy szakasza az életünknek (bár nem tudom pontosan a te okaid,de esetemben ez érvényes)...ez sem tart örökké.....a helyükbe új dolgok jönnek nemsokára,és akkor ezekre már lehet csak mosolyogva gondolunk,és sokkal apróbbnak,mint a mostanit!!
Kitartást!4
Ölellek,Emese

sedith írta...

Emese, az én okaimat két bejegyzéssel korábban olvashatod. :) Mostanra már megnyugodtam: bármelyik ujjamat vágom, úgyis fáj, úgyhogy, beletörődtem.
Kívánom, hogy neked is gyorsan múljon el ez a fíling, s aztán mindketten mosolyoghassunk előre és hátra nézve is. :)