2011. június 22., szerda

Ugrás

Csak egy képzeletbeli ugrásról van szó, jobban mondva ...  teljesen valós az az ugrás, csak éppen sem hosszban, sem magasságban nem mérhető. Csak egy L-ben. Ami ebben az esetben egyszerűen önmagát jelenti: vagyis az L hangot. És mi közünk nekünk hozzá, azonkívül, hogy szavaink jórészében benne van? Hát csupán annyi, hogy egy-két hete már Boróka szájából is hallani lehet. Eleinte csak a ló szóban tudta úgy, ahogy kiejteni, mára viszont már többször megüti a fülemet, amikor beszél. Lovacska: kimondja tisztán, úgy ahogyan mi is mondjuk. És már a nyelvét sem öltögeti, miközben mondja. Viola: ezt is tisztán ejti, bár itt a nyelvecskéje hegye még kibújik a szájából. És így tovább a többi szavakkal. Kényelmesebb neki még a J, amit eddig ejtett az L helyett, de már sokszor L-et hangoztat. Sőt, az R helyett is néha L-et mond az eddigi J helyett. De az egy másik téma. Majd, amikor azt is kiejti. :) Addig .... örülök a fejlődésében bekövetkezett újabb ... ugrásnak.

2 megjegyzés:

Ági írta...

Persze, hogy örül anyai szíved az újabb fejlődéseknek, de azért valld be nagyon cuki lehetett azokkal a "j" betűkkel behelyettesítve beszélnie.

Ági

ui. Mindig meghatódom, amikor azt látom ki van rakva a játszóházunk kis keretben a blogodban. Kedves tőled. Cserébe elárulom, hogy alig győzünk a sok szülinapi felkéréseknek eleget tenni , rengeteg gyerekrendezvényen vagyunk jelen és ha minden jól megy végre a bolt vagyis játszóház is megnyílik hamarosan.

Puszillak,

Ági

iméon írta...

Nagy ugrás ez! :) Szép lassan minden hang a helyére kerül.
Szép napot nektek. Noémi