Eleinte csak csipkedett finoman, majd egyre jobban nekigyűrkőzött. Tátva maradt a szám. Mondom neki, várjon, hasrafekszem. És szabályosan: megmasszírozta a hátamat. Különféle fogásokkal (hol a kis ökleivel gyömöszölt, hol az ujjaival bökögetett, hol simított körkörösen), úgy csinálta, mintha tanultavolna valahol. Provokáltam is néha: most másképp csináld. Kíváncsi voltam, mit talál még ki. Mindenesetre, szó nélkül hagyott. És mennyire élvezte ő is. Kérdezgette, jólesik? Én meg hümmögtem neki, ami méginkább megmozgatta fantáziáját. Boró is ott sertepertélt körülöttünk, néha ő is bevágott egyet az oldalamba, majd kérte, hoyg neki is ugyanúgy csináljon Kriszta. Két mozdulatsor után viszont már sürgős tennivalója akadt.:D Legvégül Kriszta került sorra: sovány kis hátát két tenyerem majdnem befedte, és pár percnyi finom masszázs után már a csiklandozás miatt nevetett gurgulázva. :)
Pöttyöske:
Mamájával beszélgetve, apukája rajzolgatása közben:
2 megjegyzés:
De jók!
Ezek után már csak az hiányzott neked ami nálam van félretéve!
Gyere érte. :)
Ugyes ez a Kriszta nagyon,
Megjegyzés küldése