2010. december 27., hétfő

Karácsony második napja

Mivel István majdnem 7-kor érkezett haza, természetes, hogy a délelőttöt átaludta. Még így sem pihente ki magát teljesen, hiszen 12-kor ébresztenem kellett, és a következő éjszakán sem aludt... De még nem szaladok túlságosan előre.

12-kor érkeztek Édesanyámék Aniékkal. Beszélgetés közben elkészítettük az ebédet, Ani megterített, a pasasok meg nézték a Meseautót, nagyokat kacagva közbe-közbe. Időnként én is bementem és jót nevettem egy-egy poénon, vicces jeleneten.:) Végre elkészült minden, lehetett tálalni, evett is mindenki annyit, amennyi jólesett. Savanyú zöldséglevest készítettem, a második pedig jerk pulyka, kétféle pulykatekercs és töltött fasírt volt párolt rizzsel, répával, brokkolival és kelbimbóval. Ebéd után már nem sokat maradtak, nekem meg hátravolt még a pakolás: a lányokat is magukkal vitték, így én is kikapcsolódhattam egy kicsit.... Szegény Kriszta... nem akart menni. Nagyon nehéz szívvel ment el, sokat ecseteltem neki, hogy az angyal Idecsre is vitt ajándékot és megígértem, hogy hamar megyünk utánuk. :P Boró vígan készülődött, kabát és sapka nélkül is indult volna.:) Alig akart elbúcsúzni, azt hitte, végül meggondoljuk magunkat és nem engedjük elmenni...

Miután Édesanyámék elmentek, hozzáláttam a konyha rendbetételéhez (a gép bepakolása, a megmaradt edények felmosogatása, rámolás, felmosás), de még félig sem jutottam, amikor megérkeztek Melindáék (sógornőmék). Csupán félórácskát maradtak, igyekeztek haza, hogy majd idejében elkészülhessenek és mehessenek bálba...

Végül, amíg én befejeztem a konyhát és letussoltam, István még pihent egy kicsit, majd hozzáláttunk a készülődéshez. Kicsit késésben voltunk már, ezért én otthon maradtam frizurát készíteni, körmöt festeni (jó idejében:P), amíg ő bement a városba a két fiúért, zenésztársaiért.

Beresztelkén a bálok általában "szereppel" szoktak kezdődni, és már fél 9 is elmúlt, mire megkezdődött. Nagyon szép műsort tekinthettünk meg: egy csapat tizenéves verses-énekes összeállítását, és az önálló, azaz önállóan betanult gyönyörű és színvonalas néptáncot. Hatalmas tapsot kaptak és meg is érdemelték. Ezután kezdődött a bál. Sokat táncoltam (Melindáékkal egy csapatban), és szerencsére Istvánnal is többet sikerült andalogni, mint általában ilyen alkalmakkor. Hatalmas buli volt, Istvánék kitettek magukért, az emberek tomboltak, én is jól éreztem magam, sokat nevettünk, viccelődtünk. Fél 5-kor ért véget a mulatság, majdnem 7 óra volt, mire hazaérkeztünk. Jóleső fáradtsággal dőltem be az ágyba, nem kellett külön ringatás.;)

5 megjegyzés:

VH írta...

Drága Edith!

Olyan jó neked,hogy van energiád,időt írogatni, ezért egy kicsit,,irigyellek,,:P Bevallom őszintén,hogy most pillanatnyilag úgy érzem a két kezem ,,kötve,, van.Nincs időm írogatni pedig mennyire hiányzik,de igyekszem pótolni a lemaradásokat. Ha lenne időm akkor már fáradt vagyok vagy állandóan valamiért fel kell szökjek a gép mellől:) Sok minden történt velünk az elmúlt napokban,majd jövök részletesebb beszámolókkal.Már rendesen áhítozok egy laptop után,mert azért sokat van Zoli a gépnél:)

Szeretném,de nagyon,hogy szentestén csak négyesben legyünk.Most a nagyszülők,testvérek mindenki nálunk,meglehetősen fárasztó volt. És szerettem volna,hogy csak magunkban legyünk,de nagyon. Majd lesz ez másképp is.

Még írok aztán a naplómban.

Kívánok én is Boldog Új évet és minden jót:)

szannalina írta...

Látod, igaz az a mondás, hogy csak az elindulás a nehéz!
Kriszta, ma szívesen maradt volna a nyárig nálunk!

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Ez a nap is klasz volt,hat jokat lehet kacagni a meseauton az biztos

ilgya írta...

Olyan hangulatos kis posztok,öröm olvasni:) további békés,boldog ünneplést kívánok!!!

Natimi írta...

De szuper másodnapja:)))Jó kis buli lehetett!Örülök,hogy jól éreztétek magatokat!Megérdemelted te is!:)

Boldog új évet kívánok nektek,egészségben,békességben,boldogságban!

Puszillak,
Timi