Van nekem egy... rettenetes szokásom is, igaz, sőt mi több, nem is csak egy, de most nem erről van szó.
Hanem arról, hogy van nekem egy gyönyörű, szuperügyes kicsi-nagy lányom. És most nem szeretném felsorolni, hogy miben ügyeskedik-jeleskedik, mert se szeri-se száma az ilyesminek, most konkrétan egy vetületére szeretnék fókuszálni.
Ugye, nem meglepő, ha azt mondom: lányaim láthatnak hagyományos nőiszerep-példát a családban, ha pl. a konyhai ténykedésemre gondolok. (Persze, ezenkívül más is van, de láthatnak néha szüfrazsettes dolgokat is.:D:P) És talán az sem meglepő ilyen háttérrel, hogy ők is szívesen tevékenykednek a konyhában olyan feladatokkal, amik jelenleg nekik valók. Vagy sem.....
Mert az ok, hogy feltörik a tojásokat, hogy kavargatnak, hogy zöldséget hámoznak vagy alapanyagokat mérnek, de az, hogy Boróka kávét készít nekünk Á-tól Z-ig, gondolom, már eléggé meglepő. Mostanában azonnal oldódó kávékat szoktunk inni, mert a kávéfőző eltörött még tavaly, majd átálltunk a cikória- és gabonakávé fogyasztására, és csak néha kívántuk meg a rendes kávét. Most is ritkán iszom rendeset, bár gyakrabban, mint szeretném, és mint azt tavaly nyáron elképzeltem. De nincs vész. Így legalább érzem, hogy van hatása, mert amikor naponta kettőt-hármat is megittam, már csak a szokás ereje volt meg, ébren nem tartott...
No, de visszatérve lánykámra. Egyszer besegített, majd a felügyeletem alatt többször is vizet forralt, kávét (nescafét és cikóriát vegyesen)- cukrot adagolt, és fel is öntötte vízzel. Olyan jól tudja már az arányokat, hogy ő készíti a legfinomabb kávét. :) Ezen a hétvégén is mindkettőnket kiszolgált már. És micsoda élvezettel! Sőt, reggel már-már szinte erőszakosan sarkallt kávézásra bennünket. :) Olyan aranyos volt! És büszke magára.
(És még mielőtt mindenki aggódna, elmondom, hogy a legnagyobb szakértelemmel és óvatossággal végzi a műveleteket, s már többször megbizonyosodtam róla, hogy megbízhatok benne. Különben is a bizalom megsokszorozza valakinek az erejét, képességeit, és ezt ő is érzi.:))
Szóval, kávét valaki?
3 megjegyzés:
Én kérek! ;)
Azért nem volt templomi esküvőnk, mert az érkező Juliska miatt nem volt csak pár hetünk az egészet összehozni. A lelki felkészülés hiányában egyik felekezet illetékese sem vállalta az esketést, viszont azt nem vártam meg, amíg kinő a pocakom :)
Bocs, hogy ide válaszoltam, de ki tudja, mikor lesz időd nálunk járni. :)
Megjegyzés küldése