Véletlen

Márpedig véletlenek nincsenek!

Mert néha megyek az úton, és mintha felismerni vélek valakit. Közeledve azonban látom, hogy nem ő az.... Mégis aznap vagy nemsokára összefutunk az illetővel - véletlenül.

Megismerek egy új szót vagy jelentést, és biztos, hogy órákon, napokon belül - véletlenül - fellelem egy olyan szövegkörnyezetben, ahol nem érteném, ha előzőleg nem ismertem volna meg.

Egy szövegben furcsállok egy szót. Mert nincs jól használva. És - véletlenül - másnap délelőtt, amikor javítok, ismét felfedezem az egyik szövegben, ugyanolyan rosszul használva - de így már nyilvánvaló, hogy az illető, aki írta, tévedésben van, nem tudja, hogyan kell helyesen leírni, használni...

Vásárolok valamilyen alapanyagot, hozzávalót (zöldség, húsféle, bármi). Még nem jutok oda, hogy elkészítsem, de az egyik kolléganőm - véletlenül - pont olyant vagy hasonlót főz, és teszi ki a receptet a blogjára. És ez már nem egyszer történt meg.

Eszembe jut egy téma, amiről írhatnék, de odázom, mert sosincs elég időm, hogy kigondoljam, kikerekítsem, de sebaj, mert más blogon - véletlenül, persze - felfedezem ugyanazokat vagy hasonló gondolatokat készen - vagy talán még jobban - megfogalmazva.

Eszembe jut valamilyen jó kreatív ötlet, amit itthon a lányokkal vagy az oviban elkészíthetnénk, másnap pedig a kicsim jön haza valami olyasmival, vagy napokon belül a kolléganőm készít - véletlenül - olyasmit a gyerekekkel.

És még sorolhatnám . és talán még fogom is, ahogy egy-egy ilyen jó "véletlenre" felfigyelek...

És sorolom...

Teszem oda a kenyeret sülni. Előzőleg spenótfőzeléket készítettem. Arra gondolok, milyen kenyér lenne belőle, ha spenótpürét tennék bele. Persze, nem tettem, de 1 órára rá - véletlenül - erre bukkantam: http://izeskalandok.blogspot.ro/2013/03/spenotos-kalacsok.html

Nem látom a szomszédékat kb. hetekig. Majd amikor ez tudatosul is bennem, rögtön találkozunk, ahogy elindulok itthonról. Ezekkel a szomszédékkal ez most kétszer egymás után megtörtént. Véletlenül, ugye?

És még sorolhatnám...

Addig is azonban biztos vagyok benne, hogy minden okkal és céllal történik; minden az előre meghatározott, a Valaki által jól kidolgozott forgatókönyv szerint történik. Vagyis véletlenek, márpedig nincsenek!