2013. március 17., vasárnap

Eddig...

... büszke és boldog voltam, hogy a telet átvészeltük mindenféle betegség nélkül. Azaz a lányok, mert én ősszel, Olaszországban is köhögtem, illetve február elején is lehúztam egy "gyönyörűszép" köhögős náthát. De mindegy, ha a lányok nem voltak betegek, azt jelenti, nem is voltunk azok. Én mit számítok...?

No, de múlt vasárnap virradóra Kriszta azzal állt az ágyam mellé, hogy szomjas. Majd sírósan hozzátette, hoyg nagyon fáj a feje. Persze, hogy lázas volt. Keddig volt lázas - nem kúszott túl magasra, csupán 38 fölé valamicskével - szerdán már teljesen jól volt. Semmilyen egyéb tünete nem volt, sem orrfolyás, sem tüsszögés, sem köhögés (néhány köhintés az ő "megszokott" köhögéséből), sem semmi egyéb. Láz, fejfájás. ennyi. Csütörtökön és pénteken már volt iskolában.

Ma jókedvvel indult és folytatódott a napunk, ugyanis Ani szülinapját mentünk megünnepelni. Meg is érkeztünk, minden rendben volt, de egy adott pillanatban feltűnt, hogy Boróka túlságosan ingerlékeny, nyafogós lett. 37,8 -at mértünk, de magasabbra is felkúszott, mire a gyógyszer hatni kezdett. Azért már ott rendbejött olyannyira, hogy kijelentette: még nem mehetünk haza, hiszen nem ettünk tortát! És mire hazaérkeztünk teljesen lement a láza.

Induláskor azonban újabb "finomság" ütötte fel a fejét: Kriszta arra panaszkodott, hogy fáj a füle. Az autóutat végigaludta, de ahogy megérkeztünk, és megébredt, iszonyúan fájtatta továbbra is a fülét. Hirtelen azt sem tudtam, mit csináljak vele, de eszembe jutott, hogy van fülcseppünk. Nos, abból tettem 1 cseppet, de nem tudom, milyen eredménnyel. Istvánnak azonban eszébe jutott, hogy valamikor vett fülgyertyát, és hogy vajon, van-e még belőle. Volt egy fél. Azt meggyújtottuk, és úgy tűnt, mérséklődött a fájdalma, mert utána könnyen elaludt. Persze, azért nurofennel is megfejeltem a dolgot, hátha nem lesz túl vészes az éjszaka.

Hát, nem tudom, nem kezdjük túl jól a hetet... Boróka egyértelmű, hogy nem megy oviba akkor sem, ha nem lesz lázas reggel, de hogy Krisztával mi lesz/mi legyen, még nem tudom. Remélem, elmúlik a fülfájása, és nem folytatódik. (Csak tudnám, mitől lehet! Sapkát hord, ma amúgysem volt meleg, tehát a fején volt, a lakásban vagy Aniéknál nem volt huzat, szóval, abszolút nem egyértelmű. Mint ahogy az sem, hogy Boró mitől lázasodott be... Remélem, könnyen átvészeljük...)

3 megjegyzés:

VRJúlia írta...

Jó lenne könnyen átesni.
A fülgyulladás nem feltétlenül huzattól, széltől van. Mi két hétig voltunk betegek, Rebekának volt fülgyulladása is, arra antibiotikum jár, Anna és én valami nevenincs vírussal küzdöttünk. Lassan múlt el, fej-has-csontfájdalmaink voltak. Azután köhögés, orrdugulás, magas láz.
Gyors felépülést nektek, vegyétek elejét, vagy ha már nem lehet, feküdjétek ki!

Virág írta...

Rozi is àtesett hasonlòn. Csak làza volt, ùgy màsfél napig. Jobbulàst kívánunk! :)

sedith írta...

Sziasztok!
Köszönöm az együttérzést. Egyelőre van javulás, illetve stagnálás. Rosszabbodás szerencsére nincs. Krisztát ma nem engedtem iskolába, délelőtt orvoshoz mentünk. Volna, ha bárki megnézte volna. A klinikán nem fogadtak, tízmillióan vártak kórházi beutalásra, kontrollra; a járóbetegrendelőben pedig ma csak délután volt rendelés. Én pedig délutános voltam ma. És küldőpapírom sem volt. De a füle nem fájt; kapott egy gyulladáscsökkentő kezelést a biorezonancián is, illetve immunerősítő szirupot. És délután kaptam küldőpapírt is a családorvostól, így holnap délután mehetünk vizsgálatra.
Borókánál maradt a hőemelkedés-alacsony láz, de dél óta csak most estére ment fel egy kicsit. Nála egyelőre lázcsillapító+ immunerősítés, vitaminok van napirenden. Hátha Krisztánál sem lesz semmi komoly baj. Holnap kiderül.