Mi tagadás, én találtam ki ezt a szót, s mégha esetleg kissé erőltetettnek is tűnik, akkor is ez fejezi ki a legjobban a ... "folyamatot".
Az eredete, szintén István biorezonanciás állapotfelméréséhez nyúlik vissza. Azt mondta a doktornő, hogy a kávé pont az ellenkezőjét teszi, mint amit hisznek róla, azaz nagyon energiaromboló. És elmesélte, hogy ezt be is bizonyította valakinek: elég volt a kávéval töltött csészét az ember és a gép (a mérőkészülék) mellé tenni ahhoz, hogy az energiaszintje majdnem felére csökkenjen. Na, most azért nem kell minket épp hülyének nézni, mert ha nem akartuk volna, akkor nem "dőltünk" volna be a fenti kijelentésnek, de egyelőre el akarjuk hinni.:) Ennek értelmében pedig szombat óta nem iszunk kávét. Én sem, és István sem. Legalábbis kábébabból készült kávét nem, mert egyéb kávékra (cikória, gabona) zöld utat kaptunk. Sőt, állítólag ezek a kávéfajták kimondottan energizálnak, felfrissítenek. Most úgy talált, hogy épp cikóriakávét vettem, és gyümölcscukorral édesítve isszuk. Nagyon finom. Majd még cserélgetjük gabonakávéra is.
A lényeg viszont nem itt van, hanem azon, hogy hogyan teltek az első kávé nélküli napjaim. Ajaj, abba rossz belegondolni is! Szabályosan, mint egy drogos, aki nem kapta meg az adagját. Az még hagyján, hogy szinte állandóan fájt a fejem (és csillapítóval sem szűnt), de fáradt voltam, álmos voltam, nem kaptam a helyem, ehetnékem, ihatnékom volt, hol kedvetlen voltam, hol pörögtem - ahogy tatám mondaná - mint a fing a feredőben, végül meg, kedd délután és este olyan ólomnehézség ült be a lábaimba, hogy alig tudtam moccanni is. Mindenesetre, saját magamnak is szörnyen furcsa voltam. Szombaton még semmi bajom sem volt - persze, reggel sógorral együtt megittam egy kicsike kávét -, vasárnap viszont már cikóriával indítottunk. Délután kezdődött a fejfájás. Hétfőn volt a kedvetlen, illetve mindenbajomvan napom, kedden pedig következett a mélypont. Pont kedden, amikor vizsgáztam a véglegesítőre, és pont kedden, miután éjszaka vagy 3-4 veder vizet mertünk föl a konyhából egy elszakadt vezeték jóvoltából. A délelőtt - a vizsga alatt - mégcsak eltelt, de ahogy lejárt, és hazamentem, már éreztem az ólmot magamban. Vásárolni mentünk Istvánnal, hogy meg tudja javítani a vízvezetéket, de az üzletekben már csak vánszorogtam. Hazaérkezve fogtam magam, és lefeküdtem. Estig aludtam, majd rövid ébrenlét után - reggelig. Szerdán reggel pedig úgy ébredtem, mint akit kicseréltek. Nem fájt a fejem, tettrekésznek, fittnek éreztem magam, és .... és ez azóta is tart.
Úgyhogy, tudja fene, de talán igaz is lehet, hogy a kávé dezenergizál.
5 megjegyzés:
Nekem mindenesetre fáj a fejem,ha nem iszom a kávét,legalább egyet is. Hoppá nagyon jó látni,hogy vannak olyan emberek,akik mernek változtatni az életkörülményeken,hogy az egészségük is jobb legyen.
Mondjuk én féltem a családomat a cukortól,finomságoktól.úgyhogy nem is szoktam édességet venni,mert a saját gyerekkorom jut eszembe,hogy nem volt válogatni való a polcon:)
Máskülönben szoktam mondani, a férjemnek,hogy ne tegyen cukrot a kávéjába,édességeet meg ne egyen:) Mielőtt írtál volna, hogy új korszak kezdődött az életetekben,akkor már azelőtt megfordult,hogy nyírfacukrot kellene vegyek a családom érdekében.Mindannyiunk érdekében,mert a cukor a fekete halál pl.cukorbetegséget,rákot okozz.Na,de most egyelőre a barna cukornál tartunk,mert férjem szerint a nyírfacukrot a gazdagoknak találták ki:P Mi a közéúton tartunk,de ha eszembe jut,hogy megengedhet magának napi csomag cigit,sőt akár többet is hetente,akkor én miért nem vennék nyírfacukort?1 Nem igaz?
Ölellek.,
Hajni
Mások ha megengedhetik magunka,mert mi nem füstölünk,kopp-kopp....
Hát, a nyírfacukorról egyelőre lemondtam, mert tényleg nagyon drága. A gyümölcscukor egyelőre tökéletesen működött mindenben.
Én azért úgy gondolom, hogy édességet kell enni. Ha valaki szereti, és nem eheti, akkor egy idő után azt érezheti, hogy állandóan le kell mondania róla. Ez meg nem jó, szerintem. Inkább olyasmit kell készíteni minőségi alapanyagokból, amit nyugodt szívvel megehetünk. És ha időnként lecsúszik a lányoknak egy kis csoki vagy cukorka, még mindig nem fog összedőlni a világ..:) Az arany középút, tudod!:):):)
Jaj, még annyit, hogy persze, hogy fáj a fejed, ha nem iszol kávét, hiszen pont erről írtam, hogy az első három nap pokol volt kávé nélkül. Ahogy meg kitisztul a szervezeted, már nem is kívánod.:)
:)) Teljes mértékben egyetértek soraiddal!
Megjegyzés küldése