Kereken egy hétig nem ment az internet. Ilyen még nem volt, sőt, január óta, mióta ezt az RDS-t bekötötték, talán egyszer adódott, hogy viharban megrongálódott valami, és néhány órát hibádzott emiatt a szolgáltatás. Most fogalmunk sincs, mi lehetett. A lakások egy részében működött, másik részében nem. Nálunk nem. És ami a legfontosabb, nem is hiányzott....
Mondjuk, ez nem ilyen egyszerű, mert ezalatt az idő alatt szörnyűlködve gondoltam arra, mi lenne ha most éppen egy határidő előtti periódus lett volna, amikor kapom az anyagokat és kellene küldenem őket, de szerencsére, most éppen nem így volt.
Hétfőn este vette észre István, hogy nincs. Akkor engem fikarcnyit sem érdekelt, mert éppen készülődtünk Idecsre. Kedden ott voltunk egész nap, paradicsomoztunk és padlizsánoztunk, este, amikor hazaérkeztünk, szintén nem kellett a net. Szerdán itthon volt millió dolgom, szintén nem volt időm a net hiányán mélázni, csütörtökön már dolgozni mentem. Pénteken szintén. Ekkorra viszont már nagyon mérges voltam, és persze, zén is, meg a szomszédok is hívogattuk a szolgáltatót. Szombaton, szerintük, már kellett volna, hogy működjön, de csak szerintük. Tegnap se semmi. Mára, viszont, mire hazaérkeztünk késő délután, ment.
És, érdekes módon kicsit ugyanúgy érzek most iránta, mint a blog iránt: annyi minden összegyűlt, hogy nem tudom, mivel kezdjem (emailolvasás-válaszolás, megbeszélésekbe való "belefolyás", receptjegyzetelés), úgyhogy most inkább "ide" jöttem, és lejegyeztem ezt a néhány sort. A többi meg hátha könnyebb lesz ezután... :)
1 megjegyzés:
Nem csodálom, hogy nem hiányzott!
:)
4 hét kihagyás után "tértem" vissza a számítógéphez, és bevallom, most már tudom, hogy bármikor meglennék nélküle, nem hagyom, hogy mégeygszer beszippantson ez a fajta függőség...
Megjegyzés küldése