2011. április 7., csütörtök

Tavasz

Imádom a tavaszt. Mindent, ami vele kapcsolatos: a rügyezést, a fák virágzását, a kerti virágokat, a záporokat, a kesernyés füstillatot, amit a földeken maradt gaz felégetése áraszt, a madárcsicsergős reggeleket, az égboltot, szóval mindent, amit a kikelet hoz. Ha rangsort kellene állítanom az évszakok között, a tavasz lenne a legelső. Ezt szeretem a legjobban. Talán mert tavasszal születtem én is. Talán nem. Nem tudom.

Lánykoromban, ilyenkor, amikor az órát már elévitték, a nappalok jól megnyúltak, és már langyosak voltak az esték is, csak fogtam magam és elindultam. Szinte sosem volt konkrét úticélom. Csak mentem. És igyekeztem minél előbb "leszállni" a betonról. Ha másképp nem, egyszerűen úgy, hogy nem a járdán vagy az aszfalton mentem, hanem a sánc (árok) partján. Csak hogy puhát, füvet érezzek a lábam alatt.
Amikor a tanítóképzőben egyik tanárunk azt mondta, hogy vigyük majd ki a gyerekeket a természetbe, és figyeltessük meg velük a hangyákat, a bogarakat,a  fűszálakat, a madarakat, fákat, mindent, csodálkozva bámultam: jéééé, én ezt eddig is így csináltam, de nem tudatosan, ez csak úgy jött.

Most .... most is karnyújtásnyira van egy patak és meleltte a szép zöld fű, de sajnos, kerítés választja el tőlünk, pedig biztos vagyok benne, hogy gyönyörű csalánt és salátaboglárkát, esetleg sóskát tudnék szedni a partján. Ezenkívül, hogy "zöldet" érjen a lábam és "zöldeket" szedjek a tasakomba, jócskán le kell járni a lábamat. Ez az egy nagy bajom van azzal, hogy itt lakunk és nem közelebb a természethez. Egyedüli kárpótlásom, hogy felmegyünk Anyuékhoz, hátramegyünk a kertbe, ott kisurranunk a kapun, át a kis pallón, és bár csak vagy kétméternyi zöld marton tudunk sétálni, illetve zöldeket szedni, ha találunk, de mégis van. Igaz, hogy a következő lépéssel már a búzaföldben vagyunk, de legalább a háttérben ott az erdő: látjuk, érezzük az illatát.

És annak örülök, hogy amikor ide kimegyünk, mindkét lány - ki-ki a maga értelmi szintjén ugyan - de figyel, észrevesz, lát, gyönyörködik, és főleg kérdezősködik. És imádják, amikor pickázunk. :)

3 megjegyzés:

Szabina es Julia írta...

En is igy vagyok ezzel ,imadom a tavaszt, szerettem a viragaimat apolgatni,tavasszal ujra ultetni oket kicserelni a foldjeiket,latni azt hogy megujulnak ok is szepen kihajtanak,szoval minden jo a tavaszban.puszika

Natimi írta...

Én is imádom a tavaszt!Imádok a tavaszi napban napfürdőzni.Összehasonlíthatatlan!!:)

Puszi,
Timi

Kati írta...

:-))) Épp ezt a címet adtam én is az utolsó bejegyzésnek. :-DDD
...aztán teljesen másról írtam...

Mi az, hogy pickázni?