Meghalt egy 30 éves férfi tegnapelőtt, munkabalesetben. Ma már eltemették. Nem tudom, ki volt, lehet, hogy látásból ismertem, de nem jövök rá abból, ahogyan leírták. A feleségét viszont ismerem. Kb. 27 éves és egy Boróval nagyjából egyidős fiacskájuk van.
Ma, ahányszor eszembe jutott, mindig megsirattam az illetőt. Mert arra gondoltam...
Vajon, mikor mondták egymásnak utoljára azt, hogy: szeretlek? Vajon, megpuszilták egymást reggel, amikor munkába indult? Vajon, jókedvvel ment el akkor otthonról, vagy netán veszekedés után elrohant? Vajon, a fiacskájától elbúcsúzott aznap? Mert azt biztos nem sejtette, hogy soha többé nem fog hazamenni!
Elszégyelltem ma ismét magam. Mert nekünk jó dolgunk van. Másokhoz képest. De nem tudhatjuk, hogy nem a mai volt-e az utolsó nap, amikor bármit tehetünk szeretteinkért, amikor bármit mondhatunk nekik? Úgyhogy, inkább vettem a dörzspapírt és lecsiszoltam magamról a tüskéket, amik az utóbbi napokban nőttek rám valós vagy vélt okokból, rámosolyogtam Istvánra és megöleltem. És most legszívesebben egy bibliai idézetet tennék ide magyarázatul, mert az tökéletesen elmondja, de sajnos nem is tudom pontosan idézni, és azt sem, hogy hol találom. De azt tanácsolja (nagyon leegyszerűsítve), hogy sose térjünk nyugovóra haraggal. Ha valaki tudja, megkérem, írja meg, hol találom, hogy pontosan idézzem!
.....................
Azóta ketten is segítettek idézettel. Köszönöm, Katus és Maresz!:)
"Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon."
Ef 4,26
"Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok!" Zsoltár 4:5
És köszönöm mindenkinek a kedves szavait, bátorítását! Tényleg, sokkal jobban vagyok; még pár nap és helyrerázódok rendesen!:) Amit részben nektek is köszönhetek!!!:)
9 megjegyzés:
"Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon."
Ef 4,26
Katus, nagyon szépen köszönöm!:)
Nekem is elsőre a fenti igevers ugrott be, de még megemlitem ezeket:
"Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok!" Zsoltár 4:5
"Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia." Máté 24:44
Kedves Edith,
az a baj, hogy legtöbbször CSAK ilyenkor döbbenünk rá, h milyen jó, h nekünk itt vannak a Szüleink, a Párunk, és úgy általában, akit szeretünk. És amikor elveszítjük őket, akkor rájövünk, mit kellett volna másképpen csinálni. Szomorú, h az ilyen tragédiák tudatosítják bennünk az Értékeket, és nem magunktól értékeljük őket, pedig (magamból kiindulva) nagy az elhatározás, de aztán akaratlanul visszarázódunk a hétköznapokba és ha úgy alakul magunkra vesszük ismét a "kaktusz-ruhát". :)
Fel a fejjel, nem tudhatjuk, ki lesz a következő. Szeresd a Családod, akkor nem kell szemrehányásokat tenned magadnak! :)
Puszi. Vivien
Végtelenül szomorú, mikor egy Élet virágja teljében törik ketté.
Pál apostol sorait maira átköltve, reggelente a tükörbe nézve eszembe jut egy kis versike, amit egy már elhunyt lelkészbácsitól hallottam.
"Ami mögöttem van elfelejtem,
rossz dolgokra nem emlékszem.
Ami előttem van nekidőlök,
a mai napomnak örülök."
Ámen
Hát sajnos akaratunk ellenére természetesnek és magától érthetőnek gondoljuk és hisszük azt,hogy egészségesen,boldogan,békességben élhetünk szeretteink körében...
Csak az élet múlandó sajnos...
És nem mindenkinek adatik meg még ez sem,így tényleg összefoghatjuk a két kezünket,hogy egészségesek vagyunk,gyermekeink vannak és van egy társ mellettünk!!És ott vannak a szüleink,nagyszüleink,rokonaink.
Ezért gondolom,hogy a lelki állapotod is helyre jött drága Edit.Hiszen szerencsés vagy Te is!Tessék értékelni!!:))
Puszillak és gyönyörű napsütéses napot nektek!Nálunk az van!Imádom
Timi
Szeretem, ahogy írsz, mert nekem is hasonló gondolataim vannak, csak én nehezen fogalmaznám meg őket. Nagyon igazad van most is. Úgy kellene megélni az embereknek minden napot, hogy lehet, hogy az az utolsó. Több szeretetet kellene adnunk, több empátiával kellene bírnunk egymás iránt. Csak sokszor tényleg túl későn jön erre rá az ember.
De bízzunk benne, hogy még sokáig leszünk egymásnak mi is, ti is, mindenki mindenkinek!
Zita
Sziasztok!
Izabella vagyok,beolvastam a blogotokba es nagyon tetszett az amit irtal.GYonyoru lanyaid vannak,nagyon szepek es edesek.Nekem is ket kis csajom van,Szabina aki 2 es fel eves es Julia baba aki 8 honapos lesz.
Szepek a bibliai idezetek es igazad van nem szabad haraggal elrohani mert nem lehet tudni mikor van az utolso napunk es hogy mikor nem fogunk tobbe haza menni.
Szeretnem olvasni a blogotokat ezutan ha szabad.
Ha kivancsiak vagytok rank kukk be hozank
Blogcimunk:
http://www.szabinahercegno.blogspot.com/
Izabella, örülök, hoyg ebnéztél és hoyg megtetszettünk. :) Szívesen látlak továbbra is, örülök, ha olvasol. Rögtön megyek én is hozzátok!:)
Megjegyzés küldése