"Finom a citromos, még jobb a kókuszos...."

Már messziről halljuk, ha közeleg. Tavaly még a címben említett dalocska refrénjét "sugározta" egész nyáron, magyarul, szöveggel, idénre viszont áttért csupán "insztrumentális" dallamra, gondolom, azért, hogy nehogy elriasszon potenciális másajkú vásárlókat. Nyár elején még nem tudtuk, honnan jön a fülbemászó dallam, aztán rájöttünk: az fagylaltos rója köreit kis háromkerekű fagyiskocsiján. Mindez szuper lenne, hiszen házhoz jön a tikkasztó melegben a hűsítő finomság, és ugye, nyáron a fagylaltnál ideálisabb nyalánkságot el sem lehet képzelni, de van egy-két "kis" bibi is a dologban.

Kezdődik azzal, hogy egy gombóc ára 2 lej. Lehet ennél drágábbat is kapni benn, a városban, de van ennél olcsóbb is, itt helyben, nem messze tőlünk. No de, ha a négytagú család minden tagja szeretne fagyizni, és csak egy-egy gombócot is veszünk, az már, ugye, 8 lej, ennek az árával pedig a K......-ban 1 egész dobozzal veszek, és abban nem 4 gombócnyi van...

No, de persze, néha az a jó, ha ott hever valami a lábad előtt, mégha többet is fizetsz érte... És akkor jön a második "kis" bibi. Az íze. Nem tisztem azt firtatni, hogy hogyan és miből készül az a fagylalt, és semmiképpen sem kívánom az üzletét rombolni, mert úgyis sokan megveszik a terméket, de meg vagyok győződve róla, hogy az áfonyás fagylalt, amit én kóstoltam, sosem látott igazi áfonyát, de még a keserű csokis sem csokoládét, csak jó sok kakaót. Persze, tudom én, mi a dürgés, ez zajlik manapság mindenhol az élelmiszeriparban, minél olcsóbban előállítani mindent, függetlenül attól, hogy miből van, és mi a későbbi ára. Azaz a nem pénzben mért ára.

Említettem a helyben lévő olcsóbb fagyit. No, az iránt is vegyes érzelmekkel vagyok, mert ott nem tudom eldönteni, hogy mennyire természetesek vagy mennyire műek az aromák. Illetve nem jól mondom: ott vannak fagyik, amik szemmel láthatóan természetes ízesítőkkel készülnek, mint az erdei gyümölcsös vagy az Eszterházy, a diós, ami az én kedvencem, de pl. a citromosról, vagy a sárgadinnyésről, amelyek egyaránt nagy kedvencek, erről nem vagyok meggyőződve. Hátha mégis. Bízom benne. Vigasztal legalább az, hogy csak 1 lej 50 bani gombóca. De azért bizton állítom, hogy olyan diós fagyit, mint itt, a T...o-nál, még Olaszországban sem ettem...

Mint írtam, dobozosat is szoktam venni, mert jó, ha van itthon tartalékban, bármilyen eshetőségre. 2 üzletláncban is fedeztem fel finom sajátmárkás fagylaltokat egészen megfizethető áron. Hogy miből készültek, mi az alapjuk, megint kérdéseket vet fel, de a karamellizált diódarabokat, amiből minden kanálkába jut 2-3,  vagy a sok mazsolát gondolom, mégsem tudják hamisítani!

És a fentiek mellett még van egy nagyon jó fagylaltforrásom, ami igazán megbízható alapanyagokkal dolgozik, csakis természetes hozzávalókat használ, sőt, teljesen házi körülmények között készíti a jeges finomságot: jómagam konyhája és én. Ebben bízhatok, bár még ezesetben is ott lapulhat a kisördög: mivel vegyszerezték a gyümölcsöt (ha éppen nem otthoni, kerti), mit tartalmaz a tejszín, mivel etették a tyúkokat, amik a tojásokat tojták stb... Persze, most már legyünk reálisak, a mai világban az ilyesmi egyszerűen elkerülhetetlen...
Sokféle fagyit készíettem már. Nem mondom, hoyg mindig van itthon házi fagylalt, hiszen írtam is, hogy tartok boltit minden eshetőségre, de nyáron gyakran készül házi is. A másik blogon megtalálható minden eddigi fagylalt- vagy szorbet-receptem, és van közöttük olyan is, amit bárki, 5 perc alatt el tud készíteni mindenféle konyhai tapasztalat, tudomány híján is.

Ami a fenti sorok megírására késztetett az éppen az volt, hogy az imént elhaladt ablakunk alatt az említett fagylaltos. A lányok lenn játszanak a kertben, egy pokrócon. Hallják, amikor jön, esetleg meg is jegyzik, vagy énekelni kezdik az eperfagyi, eperfagyi hű, de finom-ot, sőt, az is megtörténhet, hogy - mint Pavlov kutyáinak megindult a nyálelválasztásuk - rögtön fagyizhatnékuk támad nekik is, de érdekes módon egész nyáron nem kérték, hogy ettől a fagyistól vásároljak nekik. Kérik, hogy tegyek a fagyasztóból, vagy nyafogósabb pillanataikban éppen pálcikásra fáj a foguk, de gombócosat csak a T...o-ból kérnek.

Szóval - és nem szeretném, hogy nagyképűnek tűnjön, de - példamutatással, következetességgel rá lehet szoktatni a gyerekeket a jóra, a minőségire, az igényességre. És ez nem jelenti azt, hogy néha nem szabad kirúgni a hámból ....

Családi fagyizás Bulgáriában:

Áfonyás-szamócás jughurtfagylalt