2012. január 3., kedd

Új év, új kezdet, régi "szokások"

Minden új év számomra egy új kezdetet is jelent. Úgy gondolom, hogy minden új évnek megvan a maga célja, haszna, harca és hangulata. Legtöbbször olyan, amilyenné tesszük. Ezt mára már "hiszem és vallom", ahogy mondani szokás. Azt kapjuk, amit várunk. Ha borúsak, pesszimisták vagyunk, és csak a rosszra koncentrálunk, istenbizony, csakis a rosszat, a negatívumot fogjuk felfedezni mindenben. De ha a jóra és a szépre vagyunk felkészülve, akkor az történik velünk.
Igen, néha a rossz is elkerülhetetlen, de néha talán azt is megérdemeljük. Vagy ha nem is "érdem" kérdése a dolog, akkor szerintem szükségesség. Mert különben túlságosan elbizakodnánk, elszállna velünk a ló. Vagy másért is jó a rossz: ha megéljük, talán jobban értékeljük, jobban megbecsüljük a jót akkor is, ha minimális, vagy csak egyszerűen nem annyira nagy, ahogyan szeretnénk. A rosszat csak egy kötelezően meglépni szükséges lépcsőfoknak tekintem, ami viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy a jóban zökkenőmentesen haladjunk; hogy tanuljunk, építkezzünk belőle. 

A lezárt 2011-et egy szuper évnek mondhatom. Az egészségünkkel minden rendben volt, ha leszámítjuk a kisebb-nagyobb  "szokásos" betegségeket;


Istvánnak és nekem is bőven volt munkánk egész évben, aminek köszönhetően az anyagiak is elég jól alakultak;


a lányok minden nap minden percében sok-sok örömöt, vidám percet szereztek nekünk, no meg - természetesen - néhány ősz hajszálat is, mégha egyelőre nem is  látszanak;


fejlődtek, ügyesedtek, okosodtak, változtak főleg jó irányban; Kriszta megtanult olvasni, Boróka pedig eljutott oda, hogy az óvodában ügyesen részt vesz a tevékenységekben és nem mellesleg szépen, hangosan elmondta a versét is a karácsonyi ünnepségen;
Fotó lesz, ha majd kapok
nyáron csodás hetet töltöttünk a Fekete-tenger partján barátainkkal;

Istvánnal több alkalommal is sikerült kettesben eltölteni némi időt;

és még sorolhatnám a jókat, amik a 2011-et szuperré tették.
Biztos volt rossz is, de már nem emlékszem rá. Nem is akarok.

Az év vége és az új év eleje pedig számunkra a szokásosan telik: karácsony,
szülinap,
szilveszter,

szülinap,

szülinap és ismét szülinap. Tele vagyunk ünnepekkel, ami főleg azért jó, mert így sokszor és sokat találkozunk a nagyobb családdal, és még több örömteli időt tölthetünk egymás társaságában. Holnap és holnapután éppen Borókánk születésnapjára készülök.

4 megjegyzés:

Zita írta...

Nagyon boldog új évet kívánunk nektek! Köszöntjük az ünnepelteket!
Zita

iri írta...

Az a zoldfuzos ruha nagyon szep!

sedith írta...

Zita, Iri, köszönöm szépen!:)

Ági írta...

Tartalmas évet zártatok Edith! Kifelejtetted a sok-sok gasztronómiai csodát, amit elkészítettél..vagy az majd a gasztroblogba kerül?
Idén nem terveztek egy kiruccanást Budapestre?

Csak így tovább!
Ágnes