2012. január 30., hétfő

Ez meg az

Gyorsan telnek napjaink. Most van hétfő, most péntek, és máris ismét hétfő. Most "veszekszem" a lányokkal, hogy máskor legyenek szívesek idejében lefeküdni, hogy reggel könnyebben ébredjenek, és máris azon "veszekszem" velük, hogy legyenek szívesek már ágyba bújni... Az is igaz, hogy nem túl minőségiek mostanában a délutánjaink, bár igyekszem mindig, hogy valami apró kis játékot beillesszünk a napokba. Tegnap pl. puzzle-oztunk. Ma szóbeli játékot játszottunk Fejezd be a gondolatom címmel. Én kezdtem a mondatokat, ők meg befejezték. Pl. Boróval: A citrom sárga, a narancs ...; A nadrág ruhadarab, a cipő ...; és Krisztával: Bukarest város, Románia ...; A szörp alkoholmentes, a bor ... és a végtelenségig lehet folytatni. Nagyon büszkék voltak magukra, hogy képesek voltak "kitalálni a gondolataimat":D:D:D És én még büszkébb voltak, hoyg oylan dolgokat is tudtak, amikről nem is álmodtam volna. Pl. hogy Boró tudja, mi a lábbeli, mégha lábravalónak is nevezte.:)


A lányok megcserélték az ágyaikat néhány napja. Boró az emeletes ágy alsó (eddig egyedüli használatban lévő) részében alszik, Kriszta meg a 120 cm-es rácsos babaágyikóban. :O:D A babaágy még itt van, mert egyelőre nem volt kinek odaadnunk (Aninak még nem kell):), kidobni nem is áll szándékunkban, és csak úgy kirakni valami nem túl védett helyre, nem szeretnénk, emrt kár lenne érte. Meg aztán jó szolgálatot is tett: egész nyáron pl. abban voltak a tavaly télen elpakolt vastag ruhák, tehát jó suvasztóhelynek bizonyult. Aztán, amikor elővettük a téli ruhzákat, Boróka nagy lelkesedéssel belekérezkedett. Gondoltam, egy-két napra. De ottragadt. Csak múlt héten kezdte hajtogatni, hogy ő mikor alhat már az emeletes ágyban, méghozzá felül. Felül, mondtuk, még néhány évig nem alhat, de az alsó részére visszatérhet, ha Krisztával kiegyezik. És kiegyeztek :) (UI. Az emeletre egyelőre félünk engedni még Krisztát is. Majd a nyáron felújítjuk a szobát, azaz újrafestjük, és kapnak íróasztalt, mert a többi bútorzata megvan, és akkor "az emelet" is használatba vevődik...:))


Boróka egy új korszakot él. Rajzol, színez, fest. Néha keresem, mert olyan csendben van, ő meg ül az asztalnál, és színez: gyönyörűen, vonalon belül, ha jó a kedve, és kissé fuserálva, ha már fáradt, de már egyáltalán az is nagy szó, hogy egyhelyben ül. Az óvó néni is megjegyezte, hogy alig ismer rá. Néha nem hazudtolja meg régebbi önmagát, máskor viszont nagyon szófogadó, és igényli, hogy valami papíralapú foglalatossága legyen. Nekem is furcsa volt néhányszor, amikor utána mentem, és az asztalnál találtam, de nem uzsonnát majszolva, hanem kifestős fölött "görnyedve".:D


Kriszta továbbra is Kriszta. :D Nap mint nap tanul valami újat, amivel meglep. Mesékből, oviból összeszed egy-egy (számára) különlegesebb szót, majd furcsa szövegkörnyezetbe helyezi, mi Istvánnal meg csak összenézünk, és nevetünk. Vasárnap is volt valami nevetséges mondata, de már nem emlékszem rá.


Hétvégén Anyuéknál lesznek a lányok. Istvánnal kikapcsolódni megyünk, bár sajnos (egyfelől) nem az a lazulós-pancsolós-lustálkodós feltöltődés lesz, hanem csapatos, méghozzá az Erdélyi konyhás munkatársaimmal. Ismét Ivóba megyünk, mint tavaly ilyenkor, bár nem ugyanazokhoz a házigazdákhoz. Állítólag csudaklassz helyen leszünk, és csudaklassz hétvégénk lesz. A környezet mindenképpen lenyűgöző, a program csábító, a társaság meg ... jó na, hülyülős, de azért tudunk komolyak is lenni. :D És most István is jön. Néha ő sem akar kimaradni a jóból. Én meg örülök, mert néha neki is kell a kikapcsolódás.:)


Február 23-án lesz az első szakellenőrzésem a véglegesítőhöz. Tegnap még úgy volt, hogy 16-án lesz, de a módszertanos óvónő mégsem tud jönni akkor, így halasztottunk egy hetet. Mindegy, jobb is így, mert akkor Katival (a kolléganőm) sem keverjük össze a heteinket, és marad minden a normál kerékvágásban. Mindenesetre, a plusz egy hét még jól is jön, hiszen rengeteg készülődnivalóm van a papírmunkától a szervezési ügyeken meg a "protokoll"-részén át a konkrét dolgokig, úgyhogy nem fogok unatkozni az elkövetkező hetekben! Amúgy a népszokások lesz a témánk azon a héten, és valami igazán különlegessel szeretnék készülni, hogy élmény legyen a gyerekeknek. Természetesen, az internetről is dokumentálódtam és kerestem ötleteket, így egy klassz kis hét kezd körvonalazódni akkorra. Még semmi sincs szögbe verve, még minden módosulhat, egyedül a 23-ai tevékenységeket agyaltam ki: fonót fogunk tartani, és ennek keretében fogok mesét mondani nekik, ileltve, természetesen énekelünk. De hogy ne csak "haszontalan" dolgokkal tengessük el a napot, matematikából méricskélni fogunk, méghozzá régi, népi mértékegységekkel, mint a láb, az arasz, a véka vagy a kupa. Persze, barákácsolni is fogunk valamit, de még ki kell találnom, hogy mit. Szóval, elképzelések vannak, lelkesedés is van (még, de remélem, akkorra sem fogok kiégni teljesen a készülődésben), most már csak egészség, idő meg minden más legyen hozzá, hogy tökéletesen sikerüljön. :)

Krisztáéknál ma volt szülői értekezlet, február 15-én lesz a farsangi báljuk. Hamarosan el kell döntenie(ük), hogy mi(k) szeretnének lenni a maszkabálon, hogy tudjunk előkészülni a jelmezzel.

2 megjegyzés:

emese írta...

Szia Edith, megint tanultam Toletek valamit. Dorkat nem lehet leallitani,allandoan 'kitalalom a gondolataid'ost akar jatszani!!

Virág írta...

:)