Megfertőzödtem ...

Már több blogon is olvastam arról, hogy érzik: itt az ősz, közeleg, ... (Pl. ITT.)
Már vettünk körtét, szőlőt, érik a kertben a szilva, és ezek nálam már egyértelműen az ősz "tünetei".
A 35-40 fokos melegek után egyből csökkent le a hőmérséklet 18-20 fokra, éjaszaka pedig még 12 fokot is mértek az elmúlt héten.
Nem, nem és nem akartam elfogadni, hogy vége a nyárnak, azzal áltattam magam, hogy úgyis lesz még meleg. Nem, nem és nem! Hiszen úgy telt el az utóbbi másfél-két hónap, hogy észre sem vettem, ki sem használtuk, alig voltunk néhányszor erre vagy arra, akkor is rövid időre. És nem is nyaraltunk, amihez az utóbbi években - bevallom - eléggé hozzászoktunk. Idén másképp alakultak a dolgok, de nem baj, még bepótoljuk, eljön még a mi időnk is!:) Ha nem nyáron, hát majd ősszel!

És akkor...
Elmúlt a hideg, valóban, napközben ismét 30 fok körüli a hőmérséklet. Tűz a nap, fulladozunk a melegtől, de a kertekben már nyílnak az őszirózsák, és a hőguta ellenére is van valami a levegőben: ez már nem az a nyár, ami eddig volt. Talán az van, hogy mostanra tudatosult bennem: igen, hamarosan vége a nyárnak, kezdődik az ősz, két hét múlva a munka, és három hét múlva az iskola meg az óvoda! Egyszerűen elkerülhetetlen! Előkerültek a kis mellénykék, a hosszú nadrágok, a kardigánok. És a papucsot lassan már csak a lakásban használjuk. Már azon agyalok, hogy nagy bevásárlókörútra kell indulnunk, hogy "felöltöztethessük" a lányokat, hiszen sok mindent kinőttek tavasz óta. Főleg Kriszta áll rosszul, hiszen ő nem örököl már dolgokat.

És...
Bármennyire is sajnálom ezt az eltelt nyarat, mégsem érzek kétségbeesést. Ez a dolgok rendje, és ha a természetben megvan a rend, akkor talán nekünk is nagyobb esélyünk van arra, hogy rendet teremtsünk magunkban, magunk körül. Meg aztán mi minden évszakkal úgy vagyunk: sosem várjuk, de majd alig akarjuk elengedni.

Igazából Boróka szavai fejezik ki a legjobban, amit érzek: - Mi??? Itt az ősz? Naaaaaa.....:(:(:( ..... Hm, akkor eszünk szőlőt!!!:):):)