2009. március 20., péntek

Nem csak a húszéveseké a világ…

Pedig mégiscsak az övék. Legalábbis ők azt hiszik. És akár bevalljuk, akár nem, mi tudjuk is, hogy az övék. Mert olyan szépek és fiatalok, olyan nyitottak és gondtalanok, olyan tettrevágyók, buzgók és világmegváltók sosem leszünk, mint húszévesen.
Elevenen él bennem a 20. születésnapom… szépen kicsíptem magam, szoknyában, ingben mentem az iskolába (tanítottam akkor), a csodálkozó szomszéd néni kérdésére pedig titokzatosan azt válaszoltam: annyi vagyok most, hogy sem több, sem kevesebb nem akarok lenni. És milyen igazam volt. Annál kevesebb semmi pénzért nem lennék még egyszer, de ugyanannyi nagyon szívesen. És most, rohamosan közeledve a +10-hez (bár szerencsére addig még van egy év), annál inkább érzem ezt. (Bővebben erről majd kb. 2 hét múlva…)

Most az a lényeg, hogy Húgocskám, a “kicsi” Ani, ma 20 éves lett. Alig hiszem el! Tisztán emlékszem születése napjára, Édesanyám reggel még szépen megfésülte a hajamat, bár jócskán lehettek fájdalmai, mert teljesen más volt, mint máskor, délben 1 óra körül pedig, a hegedűtanárom, akihez éppen megérkeztem, már újságolta is a hírt, hogy megszületett a hugicám. A fellegekben jártam és annak örültem, hogy kislány lett a testvérem és akkor biztos Annamáriának hívják, mert ezt a nevet én annyira szerettem!
Tisztán emlékszem, amikor 6 naposan hazahozták a kórházból és lefektették az ágyra. Csak bámultam és nem tudtam, mit kezdhetek majd ezzel a kis csomaggal. A következő pillanatban pedig már fel akartam venni. Másnap Édesanyám már megengedte, hogy segédkezzek a tisztába tevésnél, amikor néhány hetes volt pedig, már egyedül is tudtam pelust cserélni rajta. És akkor még nem volt Pampers! Most is előttem van Édesanyám elképedt ábrázata, amikor elújságoltam neki tettemet és mint egy trófeát, úgy mutattam fel az összehajtogatott kakis pelenkát: először nem hitte, de amikor jobban szemügyre vett és látta, hogy a pólómon kívül még az orrom hegyét is összekentem, nem volt mit tennie, hát elhitte és nevetett. Azt sem felejtem el soha, amikor a kis akaratos (jópár hónaposan) kicsavarta magát a kezemből, ráesett az ágyra, onnan pedig a földre gurult. Nagyobb volt az ijedsége, mint, hogy megütötte magát, de olyan éktelen üvöltésbe kezdett, mint még soha. A ravasz Édesanyám pedig azt mondta nekem, ha nem mondom meg rögtön, mi történt, megy és megkérdezi az embereket a tévéből, hiszen azok mindent láttak. Én butuska, persze, hogy elhittem!
….. És sorolhatnám az emlékeket, de azt hiszem, bármikor csak abbahagyni lehetne, befejezni sosem. És íme, a kicsi Ani felnőtt, éli a saját életét, nemsokára pedig már neki is saját családja lesz. Nem is akarom elhinni!

Isten éltessen, drága Testvérem!

6 megjegyzés:

Gabi írta...

Isten éltesse Anit!:)
Szkokán fiúk

Timi írta...

Aninak boldog születésnapot kívánok!!!!!

És sok boldogságot neki!!

(neked meg Edithkém, annyi, hogy reméljük, 30 évesnek se olyan rossz lenni... de ezt majd ősszel megsúgom, amikor betöltöm én is. :D:D:D)

puszi: Timi

Patri-cica írta...

Boldog szülinapot neki!

Én most leszek 25 áprilisban...ez pont a 20 és 30 között van...

:-)

Remélem megkaptad a meghívót!

Sok puszi

kicsilány írta...

Boldog szülinapot Aninak!!!

Bogár és Gerti írta...

Én nem emlékszem a 20. szülinapomra... ahogy nagyon sokra sem... biztos megünnepeltük... akkor még középsuliba jártam :$ ... azóta... nekem is letelt jó sok év... de még nem érzem a 30as évek sötét fellegét felettem, pedig... 3 hónap sincs már addig :( Nem érzem annyinak magam... vagyis nem olyannak, mint a többsége a 30asoknak :( ... vagy csak én képzelem Őket "olyannak"
Rohan az idő...
Puszi

iméon írta...

Olyan ritkán jutok el hozzátok, de olyankor teljesen belefeledkezem az olvasásba. Nagyon szépen írsz Aniról, minden egyes szaván érződik, mennyire szereted őt. És ez így van rendjén. Összeszorul a szívem, hogy én nem tudok ilyen szeretettel és csodálattal írni a testvéremről, és talán ő sem tudna rólam. Pedig nem voltunk mi sosem rossz testvérek, de még sincs meg az az erős testvéri kötelékünk, mint nektek. Isten éltesse Anit, és sok puszi nektek: Noémi