2015. október 7., szerda

Találkozás a kerttel

Már a hazaérkezésünk napján is annyira türelmetlenek voltunk, hogy alig győztük kivárni az ebéd lejártát (Anyu várt finom ebéddel aznap, és Kriszta külön kérésére egy nagy tál fánkot is sütött), hogy indulhassunk Illyébe, a kertbe. Nyár közepe volt, már kezdett érni ez-az, kezdett teremni uborka, paradicsom, minden ott töltött nap hozott valami újat, ami addig nem volt, minden egyes nap egy külön élmény volt. A hazaérkezésünk utáni hét még szabadság volt István számára, és kis szerette volna használni az időt a "haladásra". Voltak olyan munkálatok, amiket nem lehetett csak úgy, délutánonként összehozni, ezért arra a hétre szinte teljesen kiköltöztünk a természetbe. Vasárnap este még "hazaszaladtunk" ilyen-olyan dolgokat bevásárolni, de a következő napokat a kertben töltöttük. István kaput csinált (végre meglett a szép, tulipános kapu, a deszkák tavaly óta száradtak) és megannyi egyéb "apróságot" elvégzett, mama deszkát pácolt, függönyt varrt, én savanyúságot tettem el, meggyet szedtem és főztem finomakat a kert adta kincsekből, a lányok pedig mindenkinek segítettek egy-egy kicsit (vagy éppenséggel többet - mert Kriszta végig segített Istvánnak a kapucsinálásban: deszkákat  törölgetett, adogatott, szerszámokat adott kéz alá, szóval nagyon ügyes volt), és nem utolsó sorban rengeteget bicikliztek. Amikor, persze, nem fára másztak, vagy nem futkároztak, vagy nem a szomszédfiúcskával játszottak, vagy éppen "nem ölték" egymást. Az idő is kegyes volt hozzánk, eső nem volt, meleg viszont annál inkább, szóval szép és hasznos, tartalmas napjaink, estéink voltak.

Zöldellt minden, harsány, buja volt minden, mitha dzsungel lett volna

Kinyílt az első kardvirág is
Kb. 100-ig számoltam a paradicsomokat, utána már belezavarodtam...

Sárga kerek ...

Sárga körte ...

Tökinvázió

Póréhagyma: idén sokkal szebb lett, jó sok vizet kapott, tavaly nem tudtam, mennyire vízigényes

Cékla

A szeder is készülődött...

Az uborka fürtökben termett. S még szeptember végén is szedtünk róla...

A tavalyelőtt ősszel ültetett barackfák némelyike "megmutatta", mit tud: illatos, zamatos isteni gyümölcsöket teremnek. Ezen csak 3 volt (a fa kb. a derekamig ért)

... ezen viszont 15 szem gyümölcs maradt meg és ért be.

A kis almafa is 9 gyümölcsöt termett, de csak 6-ot hagytunk meg rajta. Az egyik lehullott közben, 5-öt fogyasztottunk el. :)

Egy tő kígyótökből egész dzsungel nőtt a kerítésre. 
Még az akácfa is egész nyáron tököt termett. :) 
Készül a kapu 1.

Készül a kapu 2.

Készül a kapu 3.
Mama lefestette a kapu deszkáit

És függönyt varrt... 

... persze, a lányok segítségével. ;) :P 
Esténként "tábortűz" is volt

Épül valami....

Folyamatosan összedőlt...

De ő nem csügged, folytatja, és végül lett is egy hatalmas rakás, mint a szénégetőknél. :) 

Munka után megérdemelt a vacsora

A kisasszony egy jó tál paradicsomot szedett a vacsorához. Seperc alatt eltüntettük.

Biciklizés 1.

Biciklizés 2.

Biciklizés 3.

Biciklizés 4.

Így néz ki egy "falusi gyerek" lába este, miután talp- és lábmasszázsban volt része a frissen csépelt gabonában. :D 




2 megjegyzés:

Szitya írta...

Ez egy igazi, feltöltő, klasszikus vakáció volt! Ilyen kell(ene) minden gyereknek!!!!
Jó volt olvasni!
Puszi!

sedith írta...

Köszi szépen! :) Igyekszünk minél többféle élményben részesíteni őket. Azért jó, ha tudják, milyen a falusi vakáció/élet is a négycsillagos vagy egyéb külföldi nyaralások mellett. :)